William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-09-05 / 9. szám

2-IK OLDAL William Penn 1956 szeptember 5. MEGMENTETT MAGYAR MŰKINCSEK SZOBONYA LÁSZLÓ, Egye­sületünk tagja, a clevelandi Louis Furniture Co. tulajdono­sa, ki mindig bőkezű ott, ahol magyar értékek pártolásáról vagy megmentéséről van szó, újabb tanujelét adta páratlan áldozatkészségének azzal, hogy az 1939. évi amerikai világki­­állitás három magyar műkin­csét megszerezve, azt az ame­rikai magyarság maradandó emlékeként az Egyesült Álla­moknak ajánlotta fel. Ez a ne­mes gesztus neki tízezer dollár­jába került. Viszont értékben kifej ezhetetlen az az erkölcsi előny, mely a magyarság örök­becsű kultúráját fogja évszáza­dokon keresztül hirdetni itt, Amerikában. Évforduló tekintetében a Szt. István nap miatt legaktuáli­sabb az országalapitó magyar király 12 láb magas szobra, mely az első magyar királyt fején a pápa koronájával, ke­zében az ország almájával és jobbjában az apostoli kereszt­tel ábrázolja. A szobrot SZO­BONYA tagtársunk New York városának ajánlotta fel azzal, hogy az egyik főtéren helyez-I zék el s rövidesen ünnepélyes keretek között az Egyesült Nemzetek palotájával szemben levő téren lesz felállítva, hogy egy jobb sorsra érdemes nem­zet több mint ezeréves dicsősé­gét hirdesse. A másik hatalmas méretű szobor a két angyal által tar­tott magyar szent koronát áb­rázolja. A kőből metszett mű­remek Cleveland városának lett felajánlva azzal, hogy az soha el nem idegenithető s a terv szerint a magyarság egyik clevelandi ősi letelepedési he­lyén, a Buckeye Road és West Boulevard sarkán lesz felállít­va, hogy ott hirdesse a történel­mi magyar múlt értékét az előtte elmenők előtt. A harmadik Szt. László ara­nyozott 700 éves mellszobra, gyönyörül műremek, mely az első pillanatban mindenkit megfog finomságával és ősisé­­gével. Úgy hirlik, hogy egy na­gyobb amerikai egyház kapja ajándékba. . Mindhárom szobrot SZOBO­NYA tagtársunk legutóbb be is mutatta a clevelandi magyar­ságnak s hogy ez a bemutató ünnepélyes legyen, ujamerikás 573. “Verhovay” fiókunk, a Ma­gyar önsegélyző Egylettel kar­öltve igyekezett minél széle­­sebbkörü érdeklődést felkelte­ni a bemutató iránt. Hatalmas tömegben zarándokoltak ma­gyarjaink a szobrokhoz, a Lou­is Furniture Co. egyik termébe s az összegyűltek nevében FALK VIKTOR, az 573. (V.) fiók tisztviselője mondott kö­szönetét SZOBONYA LÁSZLÓ­NAK: “Az elismerés zászlóját jöt­tünk meghajtani mélyen az Ön áldozatkészségének újabb pél­dája előtt, hogy a magyar gé­niusznak örökbecsű művészi alkotásait, a már veszni látszó műkincseinket a magyarság részére megmentette. Ezzel egyben közénk hozta a dicső magyar múltnak varázsát is, mely történelmi múlt egy nem­zet küzdelmes, szabad és dicső­séges ezeréves fennállásáról be­szél. E múlt egyben reánk ru­házza a felelősség súlyos tuda­tát is, hogy a Szt. István szel­lemi örökségeként megmaradt hagyományokat, melyek a ma­gyar lelkekben még élnek, ne­künk kell átmentenünk az új­ból feltámadó magyar jövőbe. A mi feladatunk a rabságban élő s elnémított magyar nem­zet szószólójaként ennek igaz­ságát itt, e szabad földön hir­detni s Ön áldozatkészségével ragyogó példát mutatott e szob­rok megmentésével arra, hogy nem halt ki, de izzó lánggal ég a magyarság szeretete a ré­gen itt élő vagy itt született véreink szivében.” A William Penn amerikai ne­ve alatt mindenkor a magyar feltámadásért és a magyarság érdekeiért dolgozó testvérsegi­­tő egyesületünk büszkén vallja tagjának az áldozatkész SZO­BONYA LÁSZLÓT, de köszö­netét mond az 573. ujamerikás (V.) fióknak is, melynek ve­zetősége és tagjai mindig sze­retettel karolják fel a magyar­ság egyetemes ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents