William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-02-01 / 2. szám
Történelmi Festőink Székely Bertalan V.László és Ciliéi Ulrik (1870), Székely Bertalan Kerékgyártó Barbara A 19.-ik századi magyar festészet kiemelkedő alakja. Benne öltött testet a nemzet öntudat új, korszerű kifejezésmódja, az európai humanizmussal párosuló igazi hazafiasság, az epika és a dráma hangulatát tolmácsoló művész és a bensőséges lirikus, aki az arckép és az életkép terén is kimagaslót alkotott. Ösztönösség és tudatosság folytonos küzdelme jellemzi mindvégig művészetét. Székely Kolozsvárt született és első rajztanulmányait itt végezte. Első mesterét is itt találta meg Simon Ferenc rajztanárában. Bécsben tanul tovább a Műegyetemen, aminek a későbbiekben a perspektíva és a szerkesztés terén megmutatkozó alapos ismereteit köszönheti. Majd átkerül a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Waldmüllemél is tanul, de anyagi nehézségei miatt vissza kell térnie Erdélybe, ahol vándorfestöként, kis megbizetásokból él. Ebben az űgynevezett erdélyi korszakban már megtaláljuk művészetében azt az egyetemes érdeklődést, amellyel mondanivalóját később is minden műfajban igyekezett kifejezni. Portréi mellett több életképe, tájképe, a II.Lajos és az Egri nők első vázlatai, ebből az időből valók. A csehországi Aichelburg grófoknál szerzett megrendelései után Münchenbe utazik, ahol 1860-ban megfesti nagy feltűnést keltő Önarcképét. Magabiztos, harcias elszántságú, öntudatos lény néz szembe a nézővel. E képével egyidöben festi meg II.Lajos tetemének megtalálása cimü müvét, amelyen a művész egyéniségének minden vonása szerepel: gondos, aprólékos kivitel, szép korvonalak és egyenesített típusok, mindenekelőtt azonban az a sajátos meghatott érzelmesség dominál, amit a törékeny, fiatal tetem áraszt. Néhány fontos egyéniséget ábrázoló arcképe, Dobozi Mihály és hitvese, Greguss János, olyan feltűnést keltett, hogy közadakozából megvásárolják a Nemzeti Műzeum számára, és a művészt hazahívják. Különösen Eötvös József és Kemény Zsigmond személyében talált odaadó pártfogókra. Mindketten a hazai élet kimagasló irodalmi személyiségei, vezető politikai egyéniségei voltak, akik érzik, hogy a hazának szüksége van ilyen művészekre. A magyar képzőművészeti élet megszervezésének és egy magyar képzőművészeti akadémia létrehozásának reményével költözött haza. Tervei azonban az itthoni viszonyok miatt nem válhattak valóra. Az országnak nincs semmi anyagi alapja ahhoz, hogy a művészeket érdemben támogathatná. Ezért Székely Bertalan újabb müncheni tartózkodásra szánta el magát, ahol a bajor Nemzeti Múzeum falára VII.Karoly menekülése cimü seccóját készítette el. A falképpel elért sikert a bajor kormány ösztöndíjjal jutalmazta, ezen Párizsba, Flandriába, majd Hollandiába utazott. Igen müveit, a festészet eszközeiben és elméletében jártas, született tanáregyéniség. Erre azonban, hogy tanári képességét is kifejtse, még sokáig kellett várnia. Ismét hazatérve 1867-ben festi meg leghíresebb alkotását az Egri nök-et. Számos arcképet is készített, amelyek ajellemábrázolás magas fokát képezik. Megélhetéséhez illusztrációkat is készít, igy Arany János és Petőfi Sándor müveihez, melyek magasrendü rajzkészségéröl és nagy megelevenítő képességéről tanúskodnak. A Vajaskenyeres fiű, a Táncosnő, Vöröshajú lány, de a Nősorozatban is igyekszik müveit úgy előadni, mintha a szabad természetben festette volna őket. Az 1870-es évek jelentették művészetének legtermékenyebb korszakát. Három nagy történeti kompozíciója az V.László és Czillei, a Thököly Imre 14 William Prnn Life February 2002
