William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 9. szám
Magyar Nyelv r Vitézeknek Ekes Oskolája Kerékgyártó Barbara Eger hallatára gondolatok egész sora rajzik fel minden magyerban. Elsőnek talán Dobó István, Bornemissza Gergely az egri vár dicső védői, S Gárdonyi Géza örökszépségü Egri csillagok cimü regénye jutnak róla eszünkbe. A magyar történelem egyik legfényesebb fegyverténye volt az éppen 450 évvel ezelőtti 1552, október hónapjában lezajlott csata és helytállás, amelynek során a maroknyi, hősi magyar várvédö csapat hatalmas török sereget késztetett visszavonulásra. De nemcsak a vár, h anem a város számos más pontja is történelmi emlékek sokaságát idézi fel, hisz Eger egyike a legrégebbi magyar városainknak, és történelmi mevezetességü központjainknak. Műemlékekben leggazdagabb városaink közé tartozik, ahol egymást érik a finom szépségű paloták, ott a hires Föszékesegyház, a Minorita templom, s ott vannak ezek mellett a kivételes ritkaságu török kori minatetek és emlékek is. Az egri várát először egy 1363-ból való oklevél emliti, majd az 1400-as évek folyamán már két oklevélben is emlitést találunk a várról, várnagyát is megemlitve. Az évszázadok folyamán a vár ritkán látott ellenséget. Mint hatalmas birtok központja, inkább fényt és pompát hirdető építményekkel bővült sokáig. Csak az 1540-es években, a török veszély felismerése idején gondoltak a vár komoly védelmére. A király magyar tanácsosai ekkor javasolták, hogy erősítsék meg Eger várát. A gondnoki teendőket Dobó István végezte, aki egri kapitánysága előtt is hü szolgálatokat tett, mint főnemes Ferdinánd királynak. Az építkezésekhez Bécsböl küldtek olasz és német építészeket és más szakembereket. Dobó nem hiába készült a török támadásra. 1552 nyarán indultak meg a törökök több magyar vár meghódítására. Az Eger felé vonuló török had számát az egyjori források alapján száz-százhúsz ezer főre becsülhetjük. Az egri állandó őrség létszáma pedig kétszáz lovas és 250 gyalogos katonából állott. A király mindössze négyszáz katonát küldött, legtöbbjüket Bornemissza Gergely vezetése alatt. A hosszúra nyúló ostrom alatt már-már kezdett alábbszállni a védők harci kedve és önbizalma. Bornemissza Gergely leleményessége azonban fokozta a katonák támadó szellemét, melyben az "Egri nők" is kivették részüket. Az asszonyok is ott maradtak a bástyán; forró vizet, égő szurkot, tüzet, ólmot, lángoló olajat zúdítottak Church of the Friars Minor on Eger’s main square. a pogányságra; követ hengeritettek rájuk s küzdöttek ha kellett fegyverrel is. A várért a környező végvárak katonái is ott támadták az Egert ostromló török sereget, ahol csak érték. A török katonák 39 napos hiába való harc után meghátráltak; megtagadták az engedelmességet. Nyolcezer török halott fekszik csupán a keleti bástya alatt, s ezrekre megy azonban azok száma, akik különféle sebektől nyögve vonulnak sátoraik közé. A két basa másnap még egy utolsó ostromra nógatja őket, de a török katonák földre dobják fegyvereiket, s nem harcolnak tovább. Allah, igy mondták, nincs velük. Allah a magyarokkal van. Kénytelen-kelletlen a török seregnek el kellett takarodnia Eger alól. A vár föld alatti helyiségei, kaszárnya-és ágyutermekböl, valamint aknafigyelö-folyosokból állnak. Itt helyezték el Dobó István vörösmárvány síremlékét, amelyet 1832-ben hozatták Egerbe. Eger műemlékekben leggazdagabb utcájában találjuk az egri Föszékesegyházat, melynek építtetője Pyrker László János nagymüveltségü, müvészlelkü egri érsek, aki 1827-ben került az egri éseki székbe, és 1828-ban nekikezdett terve véghezviteléhez. A bazilikát Hild József elképzelései alapján építtették klasszicista stílusban és 1833 októberében szentelték fel. A templom főhomlokzatát elöreúgró oszlopcsarnok teszi hangulatossá. A 17 méter magas korinthoszi oszlopok fölött háromszögletű oromzat van. E fölé emelkedik a homlokzat magasított oromzata, melyen három szobor 14 tíilliani fenn lile, October 2002
