William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-08-01 / 8. szám
Magyar Nyelv Mátyás-templom történelemben szerepet játszó szenteket ábrázoltak. A tér közepén álló Szentháromság-szobor Ungleich Fülöp szobrász alkotása, melyet 1710-13 között munkatársaival készitett és állitott fel. A hatszögletű felfelé keskenyedö • barokk stilúsú emlékmű talapzatán Szent Kristóf, Szent József, Szent Ágoston, Szent Sebes-tyén, Szent Rókus, Nepomuki Szent János, felettük a kiugró párkányon Szűz Mária, Keresztelő Szent János, Xaveri Szent Ferenc szobra áll. A talapzaton lévő dombormüvek jelenetei, melyeket Horger Antal faragott: David király könyörög a pestis megszüntetéséért; a budai pestisjárvány, háttérben a Várral; valamint a budai Szentháromság-szobor épitese állanak. Turista látványosság szempontjából a templom és környékének megtekintése első helyen állanak. A Halászbástya, a Mátyás-templom mögötti, középkori bástyákkal Frigyes tervei szerint, neoróman stilusban. A középkorban a Mátyástemplom melleti területen volt a halpaic, és az ezt határoló erödszakaszt a halászok céhe védte. A mai Halászbástyának természetesen már semmi védelmi szerepe nem volt; a terület lezárására, a Vízivárosból felvezető lépcső díszítésének, látványos kilátóteraszának épült. Talán valóban innen nézve a legszebb a pesti Duna-part. A Hunyadi János út felöl vezető lépcsörendszer harmas tagozódású. Az északi és déli irányból kiinduló lépcsöszárnyak a Mátyás-templom irányába tartó széles szabad lépcsőben egyesülnek, mely azután megint két ágra válva vezet fel az északi és déli bástyaudvarok szintjére. Ezeket a bástyaudvarokat "L" alakú, árkádos, folyosós falak határolják, végeiken és sarkukon egy-egy kerek bástyatoronnyal. Schulek a Halászbástya szövevényes rendszerébe foglalta bele a Szent István-szobor mögül kiinduló, és a Hunyadi János útra levezető fedett, úgynevezett Jezsuita lépcsőt is. Az egész együttes a főváros egyik legismertebb látványossága. A Szent István-szobrot, első királyunk nagyméretű bronzszobrát, Strobl Alajos készítette. Tőle való a talapzatot diszitö négy fehér-márvány dombormű, mely Szent István uralkodásának jelentős mozzanatait ábrázolja. Magát az oszlopokkal, oroszlánokkal díszített, neoromán stilúsú mészkő talapzatot Schulek Frigyes tervezte. Az emlékművet 1906-ban leplezték le. A századfordulón alakult ki az ország egyik közművelődési centruma is, a Városliget, melyet általában az Andrássy út felöl közelithetünk meg, s amely már a ligethez tartozó Hősök terébe torkollik, ahol az Ezredéves Emlékművel talájuk szembe magunkat. Az Ezredéves Emlékmű épitséhez a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdtek hozzá, s csak 1929-ben fejezték be. Az Emlékművet Schickedauz Albert építész és Zala György szobrászművész tervezte. Az Andrássy út tengelyében egy 36 méter magas kőoszlop emelkedik; tetejen Gábor arkangyal, talapzatán Árpád és a honfoglaló hat vezér lovasszobra áll. Az oszloptól két oldalt negyedkörives oszlopcsarnokok állnak. A két oszlopcsarnok sarokpillérein bronzból öntött jelképes szoborcsoporzatok vannak. A bal oldali külső szélen a Munka és a Jólét alakja áll; az oszlop felöli oldalon pedig a Háború vágtató harci szekere. A másik oszlopcsarnok tetején a Béke megszemélyesítője nyugodtan haladó kocsin áll, olajággal kezében, a szélen pedig a Tudás és Dicsőség kettős szoborcsoportját látjuk. Az ives kolonnád oszlopai között a magyar uralkodók szobrai állnak. Mindegyik uralkodó képmása alatt egy-egy dombormű örökíti meg az uralkodó idejéből vett legjelentősebb H'illia Penn lile, August/September 2002 13
