William Penn Life, 2002 (37. évfolyam, 1-11. szám)
2002-08-01 / 8. szám
Turista Szemmel Budapesten (ll.rész) _____________________Magyar Nyelv_________ Kerékgyártó Barbara Budapest legnagyobb és legszebb turistalátványossága minden bizonnyal az Országház, a magyar Parlament. Itt járva jó tudni e csodálatos alkotás megszületésének eredetéről. Tudnunk kell róla, mert látva e művészi alkotást, kérdések sora rajzolódik fel bennünk, melyre választ szeretnénk nézelődésünk pillanatában kapni. Rövid és vázlatos története e kimagaslóan csodálatos építménynek egészen 1845-ig vezethető vissza, amikoris pályázatot hirdettek egy állandó jellegű Országház megépítésére. Megépítése azonban eredménytelen maradt ugyanúgy, mint az 1867-ik évi elhatározáskor. Múlt az idő, mígnem Gödöllőn, 1880-ban Tisza Kálmán akkori miniszterelnök újabb pályázat megírásához adta aláírását: "nem korlátozandó pénzügyi" megjegyzéssel. Tizenkilenc pályamű érkezett be, melyből négyet fogadtak el, de melyeket módosítás céljából visszaküldték a tervezőknek; a határidő 1884 februárjára esett, mely hónapban a győztes pályázó Steindl Imre személyére esett. Steindl Imréről tudnunk kell, hogy műegyetemi tanulmányait Pesten végezte, majd közel hét éven keresztül Bécsben tanult építészetet. Onnan visszatérve kezdte meg munkáit. Első munkája Arad váosházának a megtervezése volt, majd Pesten az Állatorvosi Főiskola, s a Műegyetem. Jutott ideje a debreceni Aranybika Szálló tervezésére is. Sok más munkája elkészítése mellett esett rá a választás, hogy a magyar Parlamentet ö építse. Az épületnek méltán kellett hogy hirdesse az ezeréves Magyarország nagyságát. 1885, október 12-én került sor az első ünnepélyes kapavágásra; az építkezés ezután már gyorsütemben folytatódott. Az épületeihez szükséges anyagok a világ majd minden részéből származóak. Kőfaragók sokasága véste, fűrészelte a legmodernebb gépek segítségével a több mint ötezer darab hatalmas kőtömböt. Csak a lépcsőfokok hossza eléri a több mint hússzezer métert (megközelítőleg a 21 ezer yardot.) 1895 decemberre tűnt el az épületről az állványerdö. Gótikus, magasba ívelő vonalaival, fenséges szépségével csodálatba ejt szakembertől kezdve, az előtte elhaladó egyszerű emberig bezárólag mindenkit. 1902- re készült el az épület teljesen. A belső munkálatok, a berendezés pedig 1904-re. Az épület alapterülete öt acres-nek felel meg; hossza 293, szélessége 129 yard. Az épületben 691 helyiség van, melyeknek berendezési tárgyai is említést érdemelnek. A bútorokat főleg szlavóniai tölgyfából készítették, de használtak mahagónit és diót is. Külön tervezték a csillárokat, sőt a bronzból készített irószerszámokat is. Fűtési megoldásként a távfűtést vezették be. Az épület külsejét 88 szobor díszíti a dunai oldalon a hét vezértől kezdve V.Ferdinándig. A főbejárattól kiinduló léjpcsö a diszlépcsöházba vezet. Ez egy szobrokkal, falfestményekkel díszített barokkos hatású impozáns csarnok. A mennyezet három freskója Lotz Károly hires festőművészünk alkotása. A lépcső pihenőjénél talájuk Stróbl Alajos alkotását a Parlament megépitöjének, nagy művészének Steidl Imrének mellszobrát. Az élet tragédiája, hogy a teljes pompájában tündöklő kész épületet zseniális építésze már nem élhette meg, pedig még közvetlenül halála előtt is odavitette magát, hogy lássa, hogy tanácsot tudjon adni élete fömüvének végrehajtásához, mellyel nem kétséges - maradandót alkotott. A Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári főtemplom, vagy közhasználatú nevén Mátyás-templom története teljesen összefonódott királyaink egykori székhelyének Buda városának történetével. Alapításának pontos évszámát nem tudjuk. Okleveles adatok szerint a 13.-ik század 50-es, 60-as éveire tehető a templom megépítése, mely oklevelek már mint elkészült templomról tesznek említést, melyben istentisztelet folyik. Ha megállunk a mai Szentháromság téren, a templom főhomlokzata valóban hatásos művészi benyomást kelt. A főkapun belépve, a jobbkéz felé eső Mátyás-torony földszinti részét loretói kápolnának képezték ki. Freskóit Székely Bertalan készítette. Ugyancsak Székely Bertalan alkotása a Mátyás-toronynak a főoltár felé eső falán elhelyezett 1470- böl való címer festett keretelése is. A déli fal legfőbb dísze a három nagy színes üvegablak. Ezek Árpádházi Szent Erzsébet, Szűz Mária és Szent Margit életéből, legendjából vett jeleneteket ábrázolnak. Kartonjaikat Székely Bertalan és Lotz Károly készítették. A föszentély színes ablakainak rajza is Lotz Károly alkotása. Az alsó félkörives ablakokon a Megváltó, Mária, valamint apostolok és szentek képmását látjuk, latin nyelvű felirattal. A felső, csúcsíves abalkokon magyar származású, illetve a magyar 12 Nilliain l’rnn Life, August/September 2002
