William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-01 / 5. szám
lagyar Nyelv épületek és a környék nevezetesebb emlékeinek köfaragványai tekinthetők meg. Egy kisebb barokkori termen keresztül jutunk be a magyar királyok és érsekek hadjani rezidenciájába. Itt a Várhegy másik nevezetes épületének a Szent Adalbert-Székesegyháznak díszkapujából a pompás "Porta Speicosa"-ból láthatunk szines vörösmármány töredékeket. Szűk folyosón áthaladva, négyszakaszos boltozott terembe érünk. Ez Magyarország legrégibb lakószobája. Sokáig azt tartotta a hagyomány, hogy ebben a szobában született I.István király; a palotának ez a része azonban István király születésekor még nem állhatott. A szoba eredeti szépségét az elpusztult freskók nélkül is visszadja a 12.-ik századból származó boltozat. A nagyobb méretű román stillusú kapuzaton keresztül a palota első emeletének kettős termébe érünk. Ez a rész volt a királyok fogadó terme, később pedig, amikor a palota az érsekek birtokába jutott, Vitéz János dolgozószobája. O volt az az érsek, aki Esztergomot a magyar reneszánsz egyik fellegvárává építette ki. Mátyás király is több alkalommal megfordult itt, hogy résztvegyen az ide érkező művészek és tudósok vitáján. A terem végleges nevét a falon lévő reneszánsz freskóról kapta, amelyet Estei Hyppolit megrendelésére a firenzei származású Albert mester alkotott. Ezek az 1400-as években festett falfreskók a reneszánsz embernek oly kedves erényeit ábrázolják, ezért lett ez a helység az "Erények terme". A szimbolikus jelentőségű négy alakból Prudentia az Okosság, Temperantia, a Mértékletesség Fortitudo az Erő, és Justicia az Igazság megszemélyesítője. A mellvédről elragadó korpanoráma tárul fel a vár alatt terjeszkedő városra, a Dunára, és a környező hegyvidékre. A Föszékesegyház, a Bazilika építése szorosn összefüggött a Várhegy történetével. Ahhoz, hogy a magyar katolikus egyház legmonumentálisabb épületét megismerhessük, szükséges rövidre szabott helyünkön egy kicsit az építés előzményeiről is szólnunk. The basilica in Esztergom 1822-ben történt, hogy a Várhegy tetejéből 8-10 métert legyalultak, ezzel eltüntetve az ott álló régi Szép Templomot és leraktak az új főtemplom alapjait. Hild József, a magyar klasszicizmus legtermékenyebb építőművésze vette kézbe az építkezést. Megépítette a kupolát és megtervezte a homiokzat előtti csarnokot. Az évitzedekig tartó munkán rengeteg ember dolgozott. Az ország legnagyobb és az akkori világ 11.-ik nagyságú épületének felszentelésére 1856. augusztus 31.-én került sor. A díszes ünnepségen I.Ferenc József is megjelent. A felszentelés után Liszt Ferenc vezényelte az ez alkalomra komponált hires "esztergomi misét." A Várhegy fennsíkján megépített Bazilika keleti oszlopcsarnoka az enyhe lejtésű Szent István tér szentélye a Duna felé néz. Az előcsarnokot nyolc, 22 méter magas korinthoszi oszlop alkotja. A főhomlokzathoz oldalt egy-egy harangtorony catlakozik. A hossszágon elnyúltó épületen 100 méter magas Kupola uralkodik, amelyet körben 24 oszlop tart. A Bazilika kereszthajójának jobb oldaláról jutunk be a Főszékesegyházi Kincstárba, a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteményébe. A gazdag gyűjtemény egyik korai darabja a 12.-ik századból származó bizánci Beke-csók Tábla, a 13.-ik század közepéről való a koronázási ezüstkereszt és a körmeneti kereszt, gazdag filigrán-diszekkel és drágakövekkel ékesítve. Erre az ereklyékre tették le esküjüket a magyar királyok. A bejárati előtérből lehet eljútni a Székesegyház alatt kiépített altemplomba, illetve Kriptába. Ide helyezték el a régi Szép Templomból megmaradt síremlékeket. Az altemplomba levezető lépcső végénél a Gyász és az Öröklét szobrait találjuk. Az egyiptomi Ízlésű altemplom alapterülete megegyezik a Bazilika kupolacsarnokának nagyságával. Az Esztergomban székelő főpapok síremlékei közül Széchy Dénes 1465-ból, és Vitéz János 1472-ben kézült gazdab fafaragású szarkofágja a legdíszesebb. A négyszög alaprajzú klasszicista épülettömböt, az érseki papnevelde épületét is Hild József kezdte építeni. A város Fürdő Szállója is régi műemlék, mely egy nevezetes történelmi esémenyt is őriz. 1848. október 18.-án Jellasics támadása után egy dandár kíséretében hajóval a városba érkezett Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke, az ellenállás megszervezésére. A hajónál közel két ezer nemzetőr fogadta. Á kikötőtől fáklyák fényénél tette meg az utat a Fürdő Szállóig. Alig ért be az épületbe, amikor kitört az őszi zivatar. A lelkes várakozók ekkor rögtönözték a jól ismert Kossuth nótát: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára, Valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája, Éljen a magyar szabadság, éljen a hazai Kossuth este a Szállóban tartott megbeszélést a vidék nemzetőr seregeinek parancsokával és a vármegye vezetőivel. A város múzeumai, utcái és épületei, a környező táj, még sok értékes anyaggal várja az idérkezö turistákat, kelta, római, köztük a török hódoltság korából számazó emlékeivel, emlékeztetve az idelátogatókat évszázadokra visszatekintő múltunkra, és zivataros történelmünkre. Hyp|;| ttilliíR Pem Lile, May 2001 15
