William Penn Life, 2000 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
pontosabben akkor meg Süttör építésének történetében. (Esterházy Miklós csak 1765-ben nevezte el Süttört a családi birtokot Eszterházának.) Ekkor iktatták be az új herceget, Miklóst, aki összehívta a külöbözö birtokrészek tiszttartóit és gondnokait, s meghatározta, hogy az új süttöri épület létrehozásánál kinek mi lesz a feladata. Ez volt a nagy építkezések kezdete. Több kutató véleménye szerint a kastély, az egész park-és épületegyüttes terve nem egyetlen ember alkotása, hanem csoportmunka eredménye. Szerintük az egész terv kezdeményezője azonban maga Esterházy, azaz "Fényes" Miklós volt. Az ö elképzeléseit valósították meg az általa kiválasztott szakemberek, az ö koncepciója szerint jött létre a süttöri vadászkastélyból a "Magyar Verszália", és az ö müve a park is, mely az épülettel való együttesében egy kéznek, egy nagy Ízlésű alkotónak a bélyegét viseli magán. A kutatók egy csoportja szerint a kivitelezéshez szükséges építészeti terveket Modlhammer készítette, az építéseket vezető mérnök Jacoby Miklós volt. A levéltári adatokból azonban már korábban kitűnt, hogy ezek mellett egy harmadik építész is közreműködött Eszterháza megépítésében. Ez az építész Hefele Menyhért volt. Valószínű, hogy Esterházy Fényes, miután megismerkedett Bécsben az akkor még teljesen ismeretlen építésszel, s itt látva annak kiváló képességeit, bevonta öt a kastély átépítésének tervezési munkálataiba. Ma már teljesen elfogadott tény, hogy a főépület udvari, kétkarú díszlépcsője Hefele tervei alapján készült. Egyes vélemények szerint viszont a kastély egésze vitathatatlanul Hefele müve. Kimutatni vélik, hogy a homlokzat egyes részletein, a babérfüzéreken az új, késő barokk stilus megjelenésének vagyunk tanúi, amely stílusnak Hefele egyik legnagyobb képviselője. Kétségtelenül nehéz elképzelni, hogy egy olyan óriási léptékű építkezés tervei, mint az eszterházi épületegyüttes, jó képzettségű épitesz-tervezö közreműködése nélkül készültek volna. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy Esterházy Miklós, mint általában a barokk kor építtetői, minden valószínűség szerint igen határozottan beleszólt a kastély tervezési munkáiba, irányitó szerepet játszott benne, és - tanúsítják az okiratok is, - minden, az építkezésre vonatkozó kérdésben magának tartotta fenn a végső döntés jogát. A kérdés, nincs véglegesen lezárva. De azt hisszük, hogy ez Fertőd, s az egész együttes értékelése szempontjából nem a legdöntőbb szempont. Akárki tervezte, építette, ez a kastély a magyar barokk építészet legnagyobb szabású, a 18.-ik századi rezidenciákkal vetélkedő alkotás. Sem felfogásban,sem építészeti kialakításban nem találunk Magyarországon hozzá hasonlót. A "Magyar Verszália" nagy hatással volt a század emberére, hiszen nemcsak az ott járt magyarokat hanem az ide zarándokló külföldi utazókat is arra ösztönözte, hogy Írjanak róla, s hogy méltassák ez építészeti együttes nagyszerűségét; mert Fertőd, illetőleg Eszerháza igazi művészi nagyságát az a nagyszabású együttes jelenti, amelyben a kastély a hozzá tartozó épületekkel, parkkal, a vadaskerttel, sőt a környező falvakkal együtt egyetlen harmonikus, tudatosan megszerkesztett kompozíciót alkot. E cikken belül a véglegesen befejezett Eszterházát szeretnénk kissé részletekbe menően leimi, megemlítve mindenütt, hogy mi az, ami a 19.-ik század folyamán már elpusztult. Az együttes középpontjában a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezöszerüen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. Az egész terület áttekinthetően, észszerűen volt tagolva. Az épületeket szimmetrikusan helyezték el, és szimetrikus volt, a kastély mögött elterülő francia kert elrendezése is. A kastély mögött a kerti homlokzattal szemben, az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el egykor az Operaház, a hercegi zenászek, operaénekesek és színészek lakóháza, az úgynevezett Muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre a Bábszínház, a tisztviselő lakóházak két tömbje és végül a kaszárnya. Az út két oldalán, a kaszárnyán és a Muzsikaházon túl, egyforma "L" alaprajzú házak épültek a herceg kézművesei számára. A franciakertet a főépület tengelyében mesterséges vízesés zárta le. Az ezen túl elterülő hatalmas parkot szobrok, vázák, szökőkutak sokasága és különféle épületek díszítették: a Nap és Diana templomai, a Remeteség, egy Kínai ház, egy úgynevezett "Bagatelle". Ezt a nevet a ház úgy kapta, - korabeli források tanúsága szerint, - hogy mikor Mária Terézia Fertődön töltött két napot, és megcsodálta a kor divatja szerint épült rokokó házacskát, a herceg kézlegyintve csak ennyit váaszolt: "ugyan, felség, ez bagatel". Az óriási parkban kapott helyet Fortuna és Vénus temploma. Ezek a 18.-ik század udvari művészetére jellemző módon különböző ókori istenek templomainak nevezett pavilonok, Willi» Pen Lile, June 2000 11 The ballroom of Esterhazy Castle
