William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-06-01 / 6. szám
Magyar Nyelv m wk Feszti Körképünk Feszty Árpád eredeti rajza; A vezének egy csoportja harcba viczi a honfoglaló harcosokat. A magyarok bejövetele Kerékgyártó Barbara I. Rész Immár 1100esztendeje, hogy őseink Árpád fejedelmünk vezérletével a nagy népvándorlásban 895-ben hazát foglaltak maguknak itt, a Kárpátmendencében. Amint azt a Kölcsey Ferenc által irt Himnuszunkban is olvashatjuk: "s merre zúgnak habjai Tiszának, Dunáak, Árpád hős magzatjai, Felvirágozának." A hét vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tass, Huba és Töhötöm nemzetsége több mint kétszáz ezer fős magyar népességével telepedett itt le és a környező államoknak mai országhatárainkhoz közeli, és távolabbi területein; s annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, El nemzet e hazán. (Vörösmarty M.: Szózat) Illett tehát 1100 éves történelmünket méltó módon megünnepelnünk. Ehhez mi sem látszott természetesebbnek, minthogy Feszty Árpád 19.ik századi festőnk A magyarok bejövetele cimü körképét, nemzeti romantikánk e legnagyobb alkotását újra megtekinthetövé, mindenki számára láthatóvá tenni. Ki volt ez a festő és mi késztette az országot arra, hogy e monumentális festményét, melyet körkép, illetve panoráma néven emleget a művészvilág, annyi gond és körültekintés mellett az ország elvállalta, hogy méltó helyre, s ország-világ számára újra láthatóvá tegye? Feszty Árpád a lexikonok szerint 1856-ban Ógyalán született; (leánya Masa szerint viszont 1857 karácsonyán.) Nagyszülei a Csallóközben telepedtek le, s itt birtokot béreltek; később a festő szülei emellett vendéglösködtek is, s az eredeti Rehrenbeck Szilveszter név helyett, apja kereszt-neve németes ejtés szerinti becézésé-böl eredően, (Szilveszter-Veszti-Feszty) felvette a Feszty nevet. Tizennégy gyermeke közül festőnknek az Árpád nevet adta, s a fiú már itt a családi körben is hazafias nevelést kapott; minden bizonnyal ennek is tulajdonítható, hogy Árpád azon pályatársak közé tartozott, akik művészi képességeiket nem külországban, hanem itthon akarták gyümölcsöztetni. Mint festönövendék egyik mestertől a másikhoz csapódott, akiknél mégis szívesen tanult, azok Kubinszky és Mészöly voltak. Festői tehetségének első komolyabb bizonyítékát, az Alkonyi tájat, a zsűri kiállításra elfogadta. A Müncheni Akadémiára már nyári szünet után nem ment vissza. Itthon maradt, és itt készítette egyre növekvő vázlatait képeihez, melyekkel egyre nagyobb sikereket ért el. Tudott dolog, hogy Lotz Károly halála után komolyan felvetődött, hogy ö kerüljön a Főiskola vezető székébe. Élete nem volt szegény eseményekben, mert rá jellemző hatalmas hévvel és energiával vetette be magát a művészvilágba, és az irodalmi életbe egyaránt. Párizsi látogatása pedig végleges elhatározást hozott számára, miszerint körképpel, panoráma festéssel lepje meg a világot. Európa számos országában vált évről évre divatosabbá ez a műfaj, nagy töténelmi témákhoz kötődően, és méreteikben egyre nagyobbakká válva. Az első igazi, ilyen zárt körbefútó festmény, a mai értelemben vett panoráma ötlete először Robert Barker ir számazású művésztől származott 1787-ben. A körképnek, mint olyan ábrázolási eljárásnak, amely úgy jelenít meg valamit, hogy a történésnek nincs eleje és vége, mert az folyton visszatér önmagába, azonban már ennél régebben, az ókorban is vannak előzményei. 12 William Penn Life. June 1999
