William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
Page 6, William Penn Life, February 1999 Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve.. Az Első Betegsegélyzö Egyletek:, — Magyar Szigetek — A Nagy Amerikai Óceánban (Egyesületünk 113.-ik Évfordulójára) Kerékgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Az első betegsegélyzö egyesületeket a kivándorlás viharától elsodort falu Amerikába dobott fiai alapították. Emberek, akik az óhazában még csak nem is hallottak egyesületi életről, havi díjról, temetési biztosításról, alapszabályról, gyülésrendröl. A magyar föld egyszerű fiai voltak ezek, iskolát alig járt, könyvekben nem járatos munkás emberek. És amikor ezekről a legelső amerikai-magyar testvérsegitö egyesületekről, mint az amerikai magyarság történelmének talán legfontosabb tényezőiről mondunk el egyet, s mást, azok megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy ezeket a magyar testületeket az 1800-as évek elején alakították, és hogy az összehozó és összetartó erőt nem a számokra alapított szaktudás, hanem a magyar szív lüktetése, a magyarság szeretetének izzó melege, és a magyar nyelv megőrzésének erős akarata diktálta legfőképp. És bármily félszeg és jóhiszeműen naivak is voltak ezek a kísérletezések, e szerény úttörők munkája, magvetése nélkül sohasem fejlődött volna hatalmas törzsű, terebélyes faóriássá a magyar egyleti élet Amerikában. Éppen ezért a történelem halhatatlanságot osztó lapjain meg kell örökíteni ezeket az egyleteket, s rövid históriájukat meg kell ismernie a mi nemzedékünknek is. Erre vállalkoztunk mi most ez oldal keretén belül, hogy a William Penn Association néven ismert magyar alapitványú biztositó társaság 113.-ik évfodulóját egy visszapillantással a múltba, a MÚLTJÁBA, méltóbbá és felemelöbbé tegyük. Két nagy elődjéről kívánunk itt most részletesebben megemlékezni, a Verhovay és a Rákóczi néven ismertekről. A Verhovay megalakulásánál azt mondjuk tizenhármán voltak... (mint az aradiak, a szentek, a vértanuk); tizenhárom, magyar földről kis, amerikai bányatelepre került katonái a munka csataterének, akik a feketelelkű föld méhében naponta néztek szembe a halállal! Ezek a magyarok, összedobbanván a szivük, közös akarással a testvérsegitésnek egy olyan intézményét alapították meg 1886, február 21 .-én, amely 113 év után több millió dollárt kitévö vagyonával, az amerikai magyarság leghatalmasabb, legtökéletesebb szervezetének rakta le alapját. Elogy is történt mindez? - Úgy történt, hogy Mount Pleasant bányatelepén egy rozoga faházból ágyastól kitettek egy szegény beteg magyart az udvarra, a ház deszkafala mellé, (éppen az eső is zuhogott) Pálinkás Mihály, fiatal magyar, aki 1882-ben érkezett Amerikába, s már itt, ez újonnan jöttek közt öregamerikásnak számított, éppen arra járt, s meglátva a kintlévö beteget, beszélgetni kezdett az ágyban fekvő, hörögve beszélő magyarral. Fizetni nem tudott, dolgozni sem, - s igy kitették az utcárameghalni. Pálinkás gondoskodott beteg honfitársáról - s a környékben lakó magyaroknak elmondta a szomorú esetet. - Házába invitálta őket és tanakodtak, hogy próbáljanak ezeken a szomorú eseteken segíteni. Végül is Pálinkás Mihályjavaslatára abban állapodtak meg, hogy egyletet alakítanak, amelynek segítségével hasonló esetekben tudnak majd magukon segíteni. Ezt 1886, február 21-éröl fennmaradt jegyzőkönyvük tanúsága szerint meg is próbálták. Az alakuló ülésen huszonnégyen voltak jelen, de csak tizenhármán iratkoztak be tagnak, ezek is ideiglenes jelleggel, s Pálinkás Mihály ígéretére, miszerint ha hat hónap múlva nem lesz elegendő tag, az alapítóknak ö téríti vissza a befizetett tagdijakat. Az egyesületet Verhovay névre keresztelték, és alapszabalyái közé a magyar kultúra és magyar nyelv ápolását is célul tűzték. Fél év múlva 35 tagja volt a Verhovay Betegsegélyzö Egyletnek. Hogy jutott a Hazleton és környékén élő magyar bányászoknak az eszébe éppen Verhovay Gyuláról elnevezni az egyletüket?- Az igazság az, hogy nem nekik jutott eszükbe, hanem Mogyoróssy Árkád tudós professzornak, a Rockefeller unokák későbbi latin tanárának, és nevelőjének, aki nagy bámulója volt Verhovaynak, a tüzes temperamentumú, megingathatatlanul 48-as magyarországi lapszerkesztőnek, országgyűlési képviselőnek. Az ö javaslatára keresztelték el az új egyesületet Verhovay Gyula nevére, akitől levélben engedélyt is kértek nevének használatához. A Verhovay Betegsegélyzö Egylet egyszerű, nem sok pontból álló alapszabályait az Amerikai Nemzetőr nyomdájában készitették el, és a szabadalmi levél (charter) beszerzésével egy hazletoni ügyvédet bíztak meg. A charter kérvényt két magyar származású amerikai polgár Bugely János és Németh János Írták alá, ugyanaz a Németh János, aki mint szegény ember 1879- ben, 18 esztendős korában az abauji Garatnáról jött Amerikába, bányamunkásságon kezdve, s mint tekintélyes new yorki bankár fejezve be amerikai karrierjét. 1886 végére, már hat magyar betegsegélyzö egylet volt Amerikában. Hat magyar sziget az amerikai óceánban. Magyarok művelték, alapították és ápolták ezeket a szigeteket. Féltő gonddal, és hazafelé sóhajtó mélységes szeretettel. Ezek a szövetségek, mint azt alapszabályaik is mutatják, akkor nemcsak betegsegélyezéssel, életbiztosítással, hanem közügyekkel is foglalkoztak. Résztvettek Magyar-Amerika minden társadalmi, kultúrális, hazafias és politikai mozgalmában. Főleg ezért, és nem csupán az Üzletszerű betegsegélyezésért lettek ezek a testületek meghatározó tényezői az amerikai magyarság történetének. A mindenkori tisztviselőkön kívül temérdek azoknak az amerikai magyaroknak a száma, akik szivükön viselték ezeknek a szövetségeknek az ügyét, és önzetlenül, és sokat dolgoztak ezeknek a hatalmas amerikai magyar szervezeteknek a fejlesztésén. Az ismertebbek közül ott voltak: Kalassay Sándor, és Hankó M. Gyula lelkészek, Kemény György, Szécskay György és Pólya László amerikai-magyar költők, Himler Márton, Kende Géza újságírók és sokan mások. Nevük szorosan egybefonódott ezekkel a szövetségekkel és mindenkori működésűkkel, és tevékenységükkel, e testületek politikai, kultúrális és hazafias megmozdulásainak minden területén. Á Verhovay Betegsegélyzö túlélte tehát a próbát. Pálinkás Mihálynak nem kellett visszatérítenie a tagdijakat. A Szövetség 10.ik évfordulójára már 5 fiók intézhette tagjainak biztosítási és halotti ügyeit. 1909- ben központi iroda létesült, majd Igazgatósági Tanács alakul s ennek az újjászervezésnek az elfogadásával új korszak is kezdődött a Verhovay Egylet történetében. A Központi Iroda hosszas huza-vona után Hazletonból is átköltözik Pittsburghba, s a huszas évek történelme már teljes sikert könyvelhet el az egylet működését illetően, amely az 1886-ban tizenhárom magyar munkás által alapított kis egyletből valóságos amerikai méretű biztositó társaságot csinált és meghozta a teljes békességet, rendet is, amely nélkül üzleti vállalat igazán nem tud eredményesen működni. 1935-ben változtatta át nevét Verhovay Testvérsegitö Egyletté, mely időtől kezdve az egyesület e név alatt további történelmi nevezetességű változáson ment keresztül. A Bridgeporti Rákóczi Egylet 1888, április 10-én, 18 alapitó tag aláírásával, Bridgeportban született meg. Amikor Rákóczi Ferenc 1711-ben vesztett csaták után, elhagyta hazáját és lerongyolódott kurucaival a száműzetés szomorú országútján bolyongva eljutott Rodostóba, ahol honvágytól gyötörve hallgatta tenger mormolását, bizony nem gondolt arra, hogy vagy kétszáz esztendő múlva az ö utódai, felvidéki magyarok, önkéntes számüzöttjei a magyar földnek, a Nagy Óceán habjainak zúgását hallgatva, idegen országban kibontják a zászlaját újra, és az ö nevével indulnak harcba, nem ágyúval, nem karddal, de a szeretet, a segíteni akarás nemes fegyverével. így került Rákóczi lovas alakja, amerikai és magyar címertől övezve, egy amerikai magyar testület működését megörökítő emlékkönyv címlapjára. így lett a sereg nélkül maradt, hazájából kivándorolt fejedelemnek újra, 200 esztendő eltelte után, a messzi Amerikában, kivándorolt magyarokból toborzott, sok ezer fönyi új serege. Az egylet 1895-ben kilépett a Betegsegélyzö Egyletek Szövetségéből, önállósította magát. Telket vásárolt Bridgeport városában, és hatalmas házat épített rá, nagy teremmel, színpaddal, irodahelyiségekkel, hogy 1908, május 3.-ikán már a saját otthonában ünnepelhesse a Rákóczi Egylet húsz éves jubileumát. Új alapszabályaival, új és modem vezetésével egyik legszebb, legreményteljesebb betegsegélyzö és biztositó intezete lett az amerikai magyarságnak. Az egylet alapszabályaiban a cél megfogalmazásánál ez a pont is szerepelt: — Az Egylet célja a magyar nyelv ápolása, a magyar nemzeti szellem ébrentartása és a magyar név tiszteletének az idegen nemzetek előtt való kivívása. -És ez az egyesület valóban ápolja is a magyar nyelvet: gyűléseiken magyaml beszélnek, ünnepélyeiken magyar szónoklatokat tartanak, magyar költők verseit szavalják és igy a Nyelvében él a nemzet minden feltételének hűségesen megfelelnek. A Verhovay Testvérsegitö Egylet és a Rákóczi Szövetség egyesítésének a gondolata 1954-ben merült fel, melynek megvalósítására valóban sor is került; 1955-ben a két egylet egyesült, s új névvel jegyezték be a pennsylvániai és a connecticuti államok biztositó intézetének engedélyével. A név: William Penn Fraternal Association lett -, melyet a későbbiekben William Penn Association-re, a mai is haználatosra röviditettek. 1986-ban, már több más biztositó társasággal, - a Trenton, N.J.-i állambeli Szent István, a clevelandi Amerikai-Magyar Katolikus Liga, valamint az 1983-ban a Catholic Knights of St. George biztositó társasággal megerősödve ünnepelhette immár fennállásának 100-ik évfordulóját, a William Penn Association néven ismert, ez óriássá kilombosodott “Verhovay-faág.” A Verhovay és a Bridgeporti Rákóczi Szövetség története kicsiben az egész amerikai magyarság története is. Honalapítók voltak ezek a régi amerikás magyarok valóban, akik gyűlölködés helyett honszerelemröl szónokoltak, sírva énekelték Himnuszunkat és fogadalmukat betartva valóban dicsőséget, és becsületet vívtak ki itt, Amerikában a magyar névnek; - kis, maguk alakította szigetjükön, - a maguk módja szerint! Önkéntelenül vetődik fel a kérdés: vajon eléggé tiszteletben tarjuk-e mi, késői utódok ezen elődök nemes munkáit? - Van-e elég kitartás - MÉG/ - bennünk, nyomdokaikon úgy haladni, hogy a mi utódaink is hasonló elismeréssel szólhassanak majd arról, amellyel mi ezt “az első magyar, nagy CSELEKEDETET”-követtük, mint példaképet és kötelességet, mint az általuk ránkhagyott ÍRATLAN ÖRÖKSÉGET. Befejezésül Dr. Pólya László egykori magyar-amerikai költőnk ARANYLAKODALOM cimü verséből idézünk, melyet a Verhovay Segély Egylet 50 esztendős Jubileumára irt. . . . Gyerecsak, emlék! Hűséges kezeddel Simogasd meg barázdás homlokunk. Nemcsak azon, mit hoztunk napkeletről, Itt szerzett kincsen is osztozkodunk. A szülőföldön, eltöltött időből Csillagsátor lett az esténk felett, De tettre járt itt az idő, az óra S alkotásban él az emlékezet! ***** A falu vére nem volt áradat még, Hogy átömöljön messze tengeren. Csak mutatóba akadt a magyarból: Utat taposni, néhány “idegen ”. Vasgyár tüzében, bánya rejtekében A nehéz munka verejtékbe járt S ahol más fajta nem birt az igával: A magyar vándor, testvért, ott talált! A keresetnek szörnyű volt az ára, De a jövendő mégis többet ért.. . És terveket szőtt és mesélt a lélek Mikor a test már nyugovóra tért. .. Az árvaságok bilincsét leverni, Munkához látott a cselekedet És ötven évnek messze távolában Kigyult az őrtűz Hazleton felett! A testvér-hűség magyar táborának Azóta mennyi helyőrsége lett... ? S áldó kezével áldást oszt minékünk: Az első magyar nagy CSELEKEDET! ***** "... A hegedűm, ha ütött-kopott is, S vonóm alá csak madzag-húr akad’’, A TETT, az ÉRZÉS aranylakodalmán, A régi nóták legeslegjavából: Egyet elhúzni, nekem is szabad. . . Dr. Pólya László
