William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-08-01 / 8. szám
Nobel-DijasokMagyar Világraszóló alkotások Kerékgyártó Barbara Hogyan lehetséges az, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, annyi nemzetközileg elismert tehetséget tudott adnit a világnak? Mi ezeknek az egyedülálló, kiugró teljesitményeknek a titka? - Nobel díjasainknak is többször feltették már ezeket a kérdéseket. Legtöbbjük döntő tényezőként a magyar történelem oly sajátságos voltára hivatkoztak, azokra az erőpróbákra, melyek e történelem folyamán folytonos küzdelemre késztették a magyart; küzdelemre, ereje szerint a legnemesbekért, mert azt tanulták kisdiák korukban - soha nem felejtett iskolájukban - hogy "az élet küzdés, ... s az ember célja e küzdés maga." Az abszolút geometria, a torziós inga, a transzformátor, a C-vitamin, a vilanymozdony, a golyóstoll, az etektronikus számitógép, az ólommentes benzin, az űreszközök irányításában használt informatikaj szűrő, a rádió és televízió az egyetemes kultúra megannyi kiemelkedő alkotása. Ezek felfedezésében, illetve kifejlesztésében döntő azon emberek hozzájárulása, akiknek Magyarország volt a hazájuk, akik a magyar iskolában szerezték tudásuk és emberségük alapjait, vagy ez az ország adott nekik befogadó otthont és alkotásaiknak teret. E megállapításra jól mutat rá az immár több mint 100 esztendős Nobel dij is. Hisz méltán nagy azon magyar számazású tudósaink névsora, akik a Nobel díjasok körébe sorolandók. Egyedül a magyar főváros hét Nobel díjas tudósunk közös szülővárosa. De nézzük ki is volt valójában ez az ember, akiről e dijat elnevezték: Alfréd Nobel svéd vegyész volt, aki 1833-ban Stockholmban született. (A család eredetileg Angliából származott, nevük Nobilius volt.) Édesapja hires építész, aki számos építészeti remekművel gazdagította Svédországot és Norvégiát. Nyúgtalan természetű kutató elme volt akinek figyelme a robbanóanyagok felé fordult, de miután munkájához itt nem kapott kelló támogatást, Szentpétervárra utazott, ahol tevékenységéhez jelentős segítséget kapott. Újabb találmányait már három felnőtt fiával együtt dolgozta ki, melyeket az oroszok időnként sikerrel alkalmaztak is. Vállalkozásaiba mégis belebukott, s szegényen kénytelen volt vissza költözni Svédországba. Itt új lendülettel, s kitartó erővel folytatja tovább a robbanóanyagok területén végzett kutatásait immár fiai segédletével. 1864-ben Alfred fia úgy döntött, hogy kísérleteik pénzügyi támogatásához Párizsba utazik. Felajántásai nem sok sikerrel jártak ugyan, de végülis III. Napoleon császár figyelmét felkeltik Nobel Alfréd találmányai és jelentős anyagi segítségben részesíti. Nobel igy megerősödve gyárakat építtet Norvégiában és Hamburgban is, de ez utóbbi gyárának a felrobbanása komoly következményekkel jár: az általa gyártott nitroglicerin rettegett szerré vált a világban. Sok ország megtitja az ország területén való keresztül szállítását is. Nobel azonban nem adta fel. Továbbfejlesztette a robbanóanyagot, s e találmányát dinamitnak nevezte el; a dinamit rövid időn belül tömeges gyártásra is alkalmasnak bizonyult. Nobel tipikusan gyakorlati ember volt. Kutatásai mindég prakitkus, azonnal felhasználható találmányo-kat eredméyeztek. (Füstmentes puskapor.) Érdeklődése a technikán és természettudományokon kívül igen sok más területre is kiterjedt. Hatalmas könyvtárában a világirodalom számos remekét gyűjtötte össze; maga is aktivan foglalkozott irodalommal, verset, drámát irt. Érdeklődött a festészet iránt, képtárát többször cserélte. Bámulatos autodidakta volt. Már 21 éves korában kitünően irt és olvasott oroszul, angolul, németül és franciául. Életében számos intézmény és tudományos intézet létrehozását és fejlesztését támogatta. 1884-ben választották a Svéd Tudományos Akadémia tagjává, majd egyetemi tanárrá. Az emberiség iránta érzett tisztetletét és hírnevét elsősorban maga alapozta meg; a maga alapította Nobel díjjal. 1890-ben végrendelkezett először, s elsősorban az orvostudomány és az élettan kutatóit díjazta volna. Ä végleges testamentum 1895. november 27.-iki keltezésű. A ma is használt Nobel dijakra vonatkozó rendelkezés igy hangzik: "Hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokban elhelyezett tőkém alapot képvisel majd, amelynek évi kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. (A vagyon e végrendelet meghagyásakor mintegy 50 millió svéd korona volt. A dij összege a változó kamatjáradékok miatt nem minden évben azonos, de átlagosan 165 ezer svéd korona.) E kamatok öt egyenlő részre osztassanak: "- egy rész azé, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést, vagy találmányt érte el:
