William Penn Life, 1995 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
April 1995, William Penn Life, Page 9 „Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve .. Munkácsy Mihály élete Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója A magyar nép nagy fiai között a költők és Írók mellett méltó helyet foglalnak el a művészek is. Közöttük is egyik legismertebb és legnagyobb festőművészünk Munkácsy Mihály. Valódi nagyságának megismertetéséhez igen szegényesek a szavak. Gazdag életútja egy kis miskolci asztalosmühelytől Aradon át vezetett a müncheni iskoláig, majd onnan a csúcsig, Párisig. Kora ünnepelt festője, a kritikai realizmus egyik legnagyobb, legismertebb alakja lett örök időkre. Őseit egy XVII. században írott kódex szerint az 1639-ben született Lieb Jánosig lehet visszavezetni. Az öt utolsó "Lieb sarjadék” egyik fia volt Mihály, aki Munkácson született 1844-ben. Édesanyja a szabadságharc zűrzavaraiban, öt gyermekével együtt, a Miskolc mellett lévő Cserépfalvára menekül, itt Reök Antal erdészházában találnak menedéket. Édesanyja halála után apja újra megnősül, de az uj mamával nem éltek jól, első sorban a nehéz anyagi körülmények miatt. Apja egyre betegebb, nemsokára meg is hal. Az öt árvát a rokonok veszik magukhoz, Mihályt Reök István ügyvéd viszi magával Békéscsabára. Itt az iskolában tanulótársai közül ugyan kitűnt kézügyességével és rajztehetségével, de a tanulás nem megy neki. Emiatt otthon is, az iskolában is állandóan korholják, büntetik. Úgy határoztak, hogy valami kézműves ipart tanuljon, ezért először egy szabóhoz, majd egy asztalosmesterhez adják. Ez az időszak azonban csak nehéz munkát, nélkülözést és egy súlyos verést hozott számára, igy elhatározta, hogy megszökik mesterétől. Hosszú keserves hónapok után Aradra kerül, egy újabb mesterhez, akitől uj nevét kapja. Arra a kérdésre ugyanis, hogy hol született, azt válaszolja, hogy Munkácson, mestere ezután csak munkácsi gyereknek hívta. Végül már maga is úgy mutatkozott be: Munkácsy Mihály. Időközben a sok munkától, nélkülözéstől a szervezete legyengül, igen betegen kerül vissze Reök Istvánékhoz. Reök feleségének köszönhette, hogy visszanyerte egészségét. Ezután - mikor vissza akarták küldeni korábbi mesteréhez, ezt megtagadta. Művész akarok lenni! jelentette ki, nagybátyja nem kis megrökönyödésére, aki ezután mégis meggondolta magát és elvitte őt Karl Fischer "Akademische Mahler” műhelyébe. Sorsa itt is úgy folytatódott, mint előző mestereinél, segédmunkásként dolgozott. Ennek ellenére a festékillatok, vásznak között megszállottan hajtogatta: festőművész leszek! Szándékának megvalósítását egy valódi festőművésznek, Szaomsy Eleknek köszönhette, aki véletlenül meglátta munkáit. Annyira megnyerte tetszését, hogy elvitte magával az Almássy kastélyba, ahol akkor dolgozott. Tanította ingyen, mert meglátta benne a tehetséget. Arról a tizenhat hónapról, amit együtt töltöttek, Munkácsy később igy nyilatkozott: Kari Fischernél nem tanult semmit, Szamosy Eleknél megtanult mindent. Ebben a mindenben azonban nemcsak a művészet volt benne. Tanult viselkedést, magatartást, társadalmi szokásokat, az Írás és a költészet szereiét. Igazi egyetem volt ez egy nyiladozó lélek számára. Szamosy Elek bevezette a festőművészet berkeibe, itt tanulta meg, hogy Raffaelo, Tizian, Correggio, Veronese és társai, nem csak "festékkeverő mesterek”, hanem a maguk egyéni módszereivel, szín és valóságlátásuk alapján született olyan művészek, akik szorgos tanulás után váltak igazi művészekké. Talán a legfontosabb mégis az volt, amit Szamosy mondott neki: "az életet fesd, fiam!” Munkácsy töretlenül és egyre következetesebben kereste saját művészete útját. Megismerkedik a Nemzeti Muzeum főképtárosával, Ligeti Antallal, aki munkáit átnézve bemutatja a muzeum igazgatójának Harsányi Pálnak, aki szintén úgy véli, tanulnia kell, érdemes tanulnia. Idejének egy részében képeket fest vagy másol, múzeumokat, kiállításokat látogat. Rembrandt képeivel való találkozása élmény, de egyúttal megrendülés is számára. Kétségei támadnak, hogy ilyen nagy művész után szabad-e, érdemes-e festenie. Aggályait eloszlatta egy örömhír, a Képzőművészeti Társulat megvette egyik képét, a Regélő honvédet. Ezután Bécsbe utazik az Akadémiára, de innen nem sokára kizárják, amikor nem tudja kifizetni tandiját, mivel a segélyét késve kapja meg. Először Pestre, majd Törökbálintra utazik. Innen igen betegen tér vissza. Egy régebbi elhanyagolt fertőzés következtében veszélyben van a szemevilága. Ez a nagytekintélyű Hirschler professzor megállapítása. Élete egyik legnagyobb válságát éli át. Festő, akinek a szemevilága van veszélyben. Hirschler meggyógyítja, de felnivja figyelmét, nagyon vigyázzon a szemére. 1866-ban münchenbe utazik, ahonnan rövid tartózkodás után útja Párisba vezet, majd újra vissza Münchenbe. Itt festi meg Siralomház cimü képét, amit egy angol műgyűjtő azonnal megvesz. A képet 1870- ben kiállítják a Párisi Szalonban. A kép sikere óriási. A zsűri A "Grand prix de Paris” dijat Munkácsynak Ítéli. Ezt követően a francia báró Baron des Marches meghívja Páris melletti birtokára Colpachra, ahol Munkácsy élete egészen uj fordulatot vesz. A báró halála után, szoros kapcsolatba kerül annak feleségével, Cecíliával, akit egy év múlva feleségül vesz. Az asszony rendkívüli energiával, mérhetetlen becsvággyal, de igen pazarló kézzel élte életét a Mester mellett. Mert lassan Mesterré lett. Párisba költözésüket követően egymás után alkotja meg müveit, amelyek egyre tökéletesebbek lesznek. Ezekközt elsőként születik meg a nagy angol költő, Milton portréja. Ezt Sedelmayer, az akkori legnagyobb műkereskedő' veszi meg. A képet elküldik a párisi világkiállításra, ahol minden képzeletet felülmúló sikert arat. A francia kormány a becsületrenddel, Őfelsége nemesi címmel tünteti ki a szerény magyar művészt. A méltatások szerint, művészetében a Milton ugyanazt jelenti, mint Rembrandtéban az Éjjeli őrjárat. Ebben az időben uj művészeti irányzat indul hóditó útjára, az impresszionizmus. Munkácsy nem kapcsolódott be ebbe az irányzatba, megmaradt a hagyomány, a folyamatosság, a művész és közönsége által közösen alkotott "magyarság” részeseként. Anaygi gondjai nincsenek. Felesége azonban végtelenül könnyelmű és pazarlóan költekezik, majd elhagyja Munkácsyt és visszaköltözik Colpachra. Ezt követően állapota, egészsége csendben, de egyre romlik. Lelki vívódásai és egyre jobban elhatalmasodó testi szenvedései miatt mindinkább befelé fordul. A szenvedő Krisztus lesz elmélkedéseinek fő témája. 1881. áprilisában elkészül a nem kisebb mint 417 x 636 cm nagyságú kép: Krisztus Pilátus előtt. A modern Párisnak kevés köze van az Ujtestamentumhoz, a kép sikere mégis minden képzeletet felülmúl. A képet világkörüli útra kívánják indítani, de Munkácsy azt először Pesten akarja bemutatni. Közben 1879. márciusában meghal leghívebb barátja Paál László. Ez még jobban lerombolja amúgy is egyre romló egészségi állapotát. A pesti kiállítás mégis megvalósul, valóságos országos felfordulást okoz, naponta 5-6 ezer látogatója van. A Műcsarnok nagytermében megkapja a Magyar Művészek Aranyozott Ezüstkoszoruját. Eddig elért sikerei utján nem áll meg. 1884-ben megalkotja uj müvét a Golgotát. Sikere még az előzőnél is nagyobb, anyagilag is eredményesebb. Ebben az időben pedig már nagyon beteg és még egy nagy tragédia is éri. Alig hogy a világra jön, meg is hal leánygyermeke. Elkeseredésében majdnem öngyilkos lett. Nem maradt senkije, feleségétől is elhidegül. Pedig sikere egyre nő, a sok meghívás közül a New-Yorkit elfogadja, de onnan hamarosan visszatér. Előbb Colpachba, majd ismét Párisba utazik. Fejfájása egyre jobban gyötri, Lamalou gyógyfürdő orvosának panaszolja: az agyam fáj doktor ur! Mind gyakrabban marad egyedül, anyagi viszonyai is romlanak felesége költekező életmódjának köszönhetően. Több meghívásnak tesz eleget, Bécsbe, Erdélybe, Cserépfalvára, Pestre utazik, majd újra vissza Párisba. Betegsége ellenére művészi vénája nem hagyja nyugton. Megalkotja legnagyobb méretű munkáját a Honfoglalást. A hatalmas müvet először Párisban, majd Pesten mutatják be. A művész egyre közelebb jut Krisztusi témáihoz, a szenvedő Istenfiához. Már nem titok, hogy súlyos beteg, felesége csak most, az utolsó időkben döbben rá és visszatér hozzá. Munkácsy telve fájdalommal, de töretlen akaraterővel megalkotja élete utolsó nagy álmát: az Ecce Homot. Témája Krisztus megaláztatásának, szenvedésének olyan döbbenetes erejű megjelenítése, ami sem előtte, sem utána nem sikerült senkinek. Párisból, majd Bécsből visszatér Pestre, igen betegen. Itt már csak a szenvedés, a közelgő vég várt rá, ami 1900 május 1-én be is következett. Munkácsy Mihály lehunyta örökéletü csodákat látó és megtestesítő szemeit. Munkácsy Mihály életének, de főleg művészi nagyságának méltatására egy ilyen rövid ismertetés nem elegendő. A legtöbbet munkái mondhatnak róla. E képeken jelen van a szellem, jelen van a géniusz, aki megtapintotta a keresztre feszitett ember sebeit, s nemcsak tudta, hanem tudatta is, hogy e sebekből meleg emberi vér folyik, a nagy forradalmárok, a nagy látnokok, a nagy igazsághirdetők vére. Az embert teremtő Isten talán az ilyen nagy művészeken, lánglelkü alkotókon mutatja meg, hogy mivé lehetett volna az ember, ha nem részese az eredendő bűnnek, ami a hit szerint mindettől megfosztotta. így csak azzá lehetett, amit a művész oly tragikusan ábrázolt: íme az ember! WILLIAM PENN ASSOCIATION HUNGARY TOUR ’95 RESERVATION FORM FULL NAME: ADDRESS: CITY: STATE: ZIP: PHONE: (Home)________________________________(Work)_______ PLEASE RESERVE MY SPACE ON THE FOLLOWING TOUR: (Please check one only) □ TOUR #1 - JUNE 15 TO JUNE 29, 1995 □ TOUR #2-SEPTEMBER 7 TO SEPTEMBER 21, 1995 ACCOMMODATIONS: □ DOUBLE OCCUPANCY - $2,899.00 PER PERSON* □ SINGLE OCCUPANCY - $3,299.00 PER PERSON* CITY OF DEPARTURE: SIGNATURE: Send this form along with your deposit of $350.00 per person payable to: “Fugazy International Travel” to: William Penn Hungary Tour, Fugazy International Travel 770 U.S. Highway No. 1, North Brunswick, NJ 08902 ‘Prices are for New York departure. All airfares are subject to change without notice. Land prices guaranteed at time of booking. PLEASE, one person per form. Copies of this form may be made.
