William Penn Life, 1994 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
Page 6, William Penn Life, January 1994 A fülönfogott idő, avagy a naptárak és kalendáriumok születése« Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Ugye hallottak már olvasóink a fák évgyűrűiről? A fák maguk mérik saját életkorukat. Ha kivágnak egyet, a törzsükben keletkezett gyűrűk számából megállapítható, hány évet éltek ezen a földön. Sőt, az évgyűrűkből még életük tragédiái, betegségeik is kibogozhatók. A jégkorszakban végzett több ezer méteres mélységbe való lehatolással és a felszínre hozott mintákból az úgynevezett jégévgyürükböl pedig fíilön lehetett fogni az évezredek időjárását, amit nem az emberek, hanem maga a természet készítette, és tárta elénk. Földünk ilyen vonatkozásokban nemcsak évtizedekre, évszázadokra, hanem néha évmilliókra visszamenőleg őrzi a maga kalendáriumát. Földünkön kívül az egész világegyetemnek is meg van a maga kalendáriuma, ami viszont a csillagokban olvasható. A csillagászok derítettek fényt földünk éghajlati változásaira, a csillagok kalendáriumából tanulta meg az ember is a naptárkészités mesterségét. Mikor tett szert az emberiség az első csillagászati ismeretekre? Erre e kérdésre jelenleg még mindig csak bizonytalan választ lehet adni. Annyi bizonyos, hogy az ősember akkor figyelt fel az égbolt jelenségeire, amikor rájött, hogy azok megkönnyítik, biztonságosabbá teszik az életét. Valószínűleg igy kezdte számlálgatni a Hold fényváltozásait ujholdtól ujholdig, s ez lehetővé tette az évnél rövidebb időtartamok számontartását. Érdekességként megjegyezzük itt, hogy egy régész hívta fel a figyelmet egy dél-francia országi barlangban talált faragott csontleletre. A hosszúkás, lapos csonton 69 bevésett, négyes, ötös csoportonként kissé változó jel látható. A csont korát 30 ezer évre becsülik. Ez a modern ember közvetlen elődjének az ideje, s valószínűleg a Hold változásait próbálta számlálni a csonton ujholdtól ujholdig. Ezek szerint ez a csont a legősibb holdnaptár. Az Uj-Mexikóban élő indiánok közel egy évezredes kultúráját figyelve rájöttek arra, hogy a kör alakú indián kunyhók hihetetlen pontosan betájolt építmények. A leletek tanúsága szerint egyes kunyhók valósággal a mai observatory szerepét töltötték be. A kunyhó egyik falán egy keskeny ablak abba az irányba nyílt, amerre a Nap a tavaszi és őszi napforduló táján kelt fel. Amikor a napkorong első sugarai éppen a kunyhóba világítottak, ebből a tavasz, vagy az ősz kezdetére következtettek. Más kunyhók viszont a nyári és a téli időszakokat jelöltek meg. Ezek a "kunyhó -kalendáriumok” már az évszakok változásainak rögzítésére szolgáltak. Találtak a tudósok olyan könaptárt is, amelybe úgy vájtak réseket, hogy azokba csak a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején hatoltak be a napsugarak. Az ősi Nap-naptár még a négy égtáj pontos jelölését is tartalmazva. A mai értelemben vett naptárkészités egy zsarnok római császár nevéhez fűződik, akinek parancsára az ö uralkodásának kezdetétől kellett számlálni az éveket. Időszámításunk kezdete igy először nem Krisztus születéséhez kötődött. Az évszámozás reformának javaslata egy tudós szerzetestől származik, aki megkísérelte kiszámítani, hogy mikorra esett Krisztus születése és javaslata szerint a keresztény világnak attól kezdve kell időszámítását rögzíteni. Csakhogy miképpen lehetett megállapítani Krisztus születése évét? Erre vállalkozott a szerzetes. Számításába azonban kis hiba csúszott. Nem vette figyelembe a már akkoriban kimutatott történelmi tényeket: a Biblia szerint Krisztus születése a nagy Heródes zsidó király uralkodása idejére esik, amikor a bethlehemi csillag is feltűnt az égen. A tudós szerzetes mind a bibliai, történelmi, mind a csillagászati megfigyelések ismeretének hiányában állapította meg Krisztus születésének évét, vagyis jelenlegi időszámításunk kezdetét. Mert ha hagyatkozunk a bibliára és Heródes uralkodásának idejére, akkor ez négy-öt évvel előbb történt annál az időpontnál, amelyet a szerzetes megállapított. A keresztény világ azonban mégis elfogadta a szerzetes javaslatát. Ezt az ajánlatot XlII.János pápa szentesítette. Azóta ez az időszámítás szerepel naptárainkban. Közben ez némi kiigazításra is szorult, s ez a probléma XIII.Gergely pápára hárult. A megoldás máig is az ö nevéhez fűződik, a hagyományos naptár kiigazításáról, javításáról. Egy bizottságot nevezett ki a reform megvalósítására; a szökőévek továbbra is maradtak a néggyel osztható évszámok, de nem szökőévek azok a kerek évszázadok, amelyek nem oszthatók négyszázzal. A pápai parancsra készült Gergely-naptárt bármilyen nehezen és késlekedve, de mindenütt elfogadták és máig is használják. A fülönfogott idő pontos rögzítéséhez ma már nem fér kétség, s mégis a tudósok szerint a 21.-ik században a hetente egyre csökkenő munkaidőhöz a Gergely-naptár már nem lesz megfelelő. Rugalmasabb beosztású kalendárium válik majd szükségessé. Eszerint az esztendő beosztása maradna tizenkét hónap, de havonta négy helyett három tíznapos hetet kellene bevezetni. A tiz napból az emberek öt napot dolgoznának és öt nap lenne a szabadidő. Az emberek időbeosztásának változásai ellenére ez ellen a naptárreform ellen egyelőre általános az ellenkezés. Dehát ki tudja mit hoz a jövő? A kalendárium-nyomtatás és terjesztés egy nagymüveltségü és jó üzleti érzékkel megáldott nyomdaigazgató nevéhez fűződik, aki azon töprengve, hogy mivel lendíthetné fel a műhely bevételét, az év végén már olyan kalendáriumot jelentetett meg, ami a következő egész esztendőre szólt. A Biblián kívül ez volt a kor olvasniirni tudó emberének legkedvesebb könyve. Évente ma már egyre több olyan évkönyv, kalendárium jelenik meg országszerte, amik ennek a régi kalendárium utódjainak tekinthetők. Kézbe véve minden év elején kiadott szebbnél szebb kalendáriumokat, gondoljunk hát néha eredetükre is. Hazánkban is, mint valószínű minden országban, évszázadokon, nemzedékeken át gyűltek az időjárásra vonatkozó tréfás, vagy szellemes jóslatok, mondókák, néha versekbe foglalva. Sok igazság van ezekben, ha nem is minden alkalommal válik be ez a jóslás. A leggyakrabban előforduló megfigyelésekből gyűjtöttünk kis csokorravalót, amely reméljük érdekes is és talán még hasznos is lehet. Kiválasztásunkat az év tizenkét hónapjával kapcsolatos előrejelzésekkel kapcsolatban válogattuk. Nézzük hát: Enyhe JANUÁR drágaságot csinál. Nincs hó, nincs csapadék. Kiszárad a föld, és nem terem. - Ha újévkor fuj a szél, nyomában már eső kél. Ritkán fordul elő, de mindég igaz. FEBRUÁR a tél utó-hava. A tisztulás hónapja. Ha megszólal a pacsirta és hamar elhallgat, még sokáig kell várni a tavasz érkezéséig. MÁRCIUS. Tavasz-elö, az első tavaszi hónapunk. Március hava legyen száraz, kedvez ez a gyümölcsfának. Termővé tesz minden ágat. Miszerint a márciusi por aranyat ér. ÁPRILIS meghozza a virágokat, ezért a kikelet hava. Ha sok nap süt első héten, a nyeséssel légy már készen. Ez legyen a legfőbb ügyed, gyorsan fakadnak a rügyek. Egyúttal Szent György hava, miszerint Szent György hava esős legyen, hogy a gyökér igyon-egyen. S jó bort nyersz majd a szőlőhegyen. MÁJUS. Tavasz-utó. A májusi eső aranyat ér. De ha májusban egy szem esőt sem kapunk, júliusban igyekezz aratni, mert aztán az idő nehéz lesz. JUNIUS az első igazi nyári hónap, "s pókhálót ha sokat látsz széjjel, nyáron szelet, vagy esőt várj.” A nappal kereken 16 óra, s innentől fogva csak igen lassan, julius 31- re rövidül meg egy órával. JULIUS az egyetlen mindég négy vasárnapos hónapunk. Egy francia naptárvers szerint: Julius havában, ha dörög, ne félelmet érezz, de örömöt. A hadat s az aszályt elkerülöd. AUGUSZTUS a csillaghullás és dinnyeérés hava. Zsendülnek a korai szőlők. A reggeli mennydörgés esőt hoz, vagy szelet. Ha délben dörög, záporesöt várj, ha a napnak utolsó órájában dörög, égiháborut jelent. SZEPTEMBER a legszebb és leghangulatosabb hónapunk egyike. Útra kelnek a gólyák és fecskék, ösz-elö. Vénasszonyok nyara és Szent Mihály hava. Ha Mihálykor az ég dörög, jó őszt, de kemény telet remélhetünk. Ha Szeptemberben száraz idő van, jövőre sok gyümölcs és szőlő terem. OKTÓBER csúf ember. Hol hideg, hol meleg, hol harmat, dér és eső váltogatja egymást. A nappalok mind tovább rövidülnek, fekete felhők gyülekeznek. Ködös októberre havas december jön. NOVEMBER - őszutó. A nappal hossza elsején már csak 10 óra. Ilyenkor szokták megkóstolni az uj bort. Többnyire igaz: Amilyen Erzsébet és Katalin napja, olyan lesz a Karácsonty első és második napja. DECEMBER: őseink december 12-töl 24.-ig 12 napon át feljegyezték az időjárást. A néphit szerint a 12 nap a jövő év 12 hónapjának felel meg. A feljegyzett adatokhoz aztán a jövő év folyamán hozzáadták a csillagászati tapasztalataikat, s a kettőt együtt értékelve próbálták előre jelezni az időjárást. Ez volt a Luca-naptár. Ez karácsony hava. S ha "karácsony havában dördül a menny - bőséget és békességet jelent.” Kívánjuk ezt cikkünk végén mi is mindenkinek. Felhívás: Az Amerikai Magyarokhoz, Szervezetekhez És Egyházakhoz Papp László A Magyarok Világszövetsége feladatai közé tartozik: ,,összefogni, tagjai sorába egyesíteni minden magyar személyt és szervezetet „megismertetni a magyarok életét, eredményeit a nagyvilágban és az anyaorszabgan”; ,, támogatni és elősegíteni a magyar nemzeti kisebbségek és a szórványmagyarság minél teljesebb körű önkormányzatát és önredelkezésének megvalósítását”; ,,a világ, és főként a 'Nyugat magyarságát hatékonyabban bekapcsolni a házi politikai gazdasági és kulturális életbe, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal hozzájáruljanak a piacgazdaság kiépítéséhez és a megszállás káros maradványainak felszámolásához”; „ különös gondot fordítani a magyar ifjúságra (mindenekelőtt a határon kívül élőkre), hogy a magyar fiatalok közül minél többen megismerhessék egymás életét, az óhazát és minél többen végezhessék tanulmányaikat az óhazában”. Az MVSz Csoóri Sándort választotta elnökévé, alelnökké egyet Magyarországról, egyet a Kárpátmedence kisebbségei közül, egyet pedig a nyugati világból. A svédországi Jakabbfy Ernőt választották meg nyugati alelnöknek. Az elnökségnek nyolc, a választmánynak kilencven tagja van, ebből nyolc az Egyesült Államokból. Az amerikai elnökségi tagok: Nt. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület biztosító vállalat volt elnöke, és Vargó Elemér, a William Penn Association biztosító vállalat elnöke. Az Etikai Bizottság tagja Szabó István lett. A nyoloc választmányi tag: Beke Imre, Fekete Pál, Füzesi István, Harsányi András, Hámos László, Molnár Ágoston, Osztroviczky Tibor és Papp László. Ez a Felhívás és tájékoztató egyben meghívó is a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa által. Az MVSz csak akkor tudja ellátni a magyarság szolgálatát, ha egyének és szervezetek csatlakoznak hozzá és önzetlen munkájukkal, szellemi és anyagi támogatásukkal segítik. A történelem megadta az alkalmat számunkra. Most már csak rajtunk múlik, hogy éljünk is vele. A Magyarok Világszövetsége tagja lehet minden személy vagy szervezet, aki magát magyarnak vagy a magyarsághoz tartozónak vallja, elkötelezett a magyarság ügye mellett, a szövetség tevékenységében szerepet vállal, együttműködési szándékát írásban, belépési nyilatkozattal kifejezi és az évi tagdíjat kifizeti. A belépés nem érinti a tagszövetségek munkáját. Kérjük, hogy csatlakozását kifejező belépési nyilatkozatát és évi tagdíját az Amerikai Tanács Titkáraságához eljuttatni szíveskedjen. Egyéni tagdíj: 50 dollár. Egyesületi tagdíj 50 tag alatt 50 dollár, 50-100 tagnál 100 dollár, 100 tag felett 250 dollár. Gyűjtőszervezetek 5 dollárt fizetnek minden tagegyesültetük után.
