William Penn Life, 1993 (28. évfolyam, 1-11. szám)

1993-04-01 / 4. szám

Page 4, William Penn Life, April 1993 „Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve. _____ Hús vét Ünnepe Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója A húsvétra történő felkészülés, a bojt nélküli időszak lezárását jelentő farsang utolsó vasárnapját követő hétfőn kezdő­dik, húsvét előtt hét héttel. A farsangvasár­nap utáni hétfőt régen a gazdaasszony és a felnőtt lányok azzal kezdték, hogy minden edényt kisúroltak, mert kezdetét vette a húsvéti nagyböjt. E műveletre azért volt szükség, hogy még véletlen se maradjon zsir az edényeken, mert az a böjt megsze­gését jelentette volna, amely "halálos bűn.” Ezt kővetően húsvétig csak olajjal főztek. A farsangi mulatozás után, a nagyböjt idején végig csend volt, szünetelt a szóra­kozás, a vidámság, és annál gyakrabban jártak templomba. Húsvét előtt, nagyhé­­ten érte el tetőfokát az ünnepre való készülődés. A hét első felében folyt a tavaszi nagytakarítás. Rendszerint kivül­­belül kimeszelték a házat, mindenkor túl­nyomórészt fehérre. Aztán nagycsütörtöktől nagyszombatig a húsvéti kalácsot, a pászkát is kisütötték. A "Pászka” szó héber eredetű, de tartalma más mint a "zsidó paszkáé.” A mi esetünk­ben a pászka az ünnep legfontosabb kel­léke, egy nagy, kerek, a család nagyságától függő óriás kalács. Érdemes elkészítésének folyamatáról itt most egy néhány szót ejtenünk. A pászka elkészítése mindenkor nagy tapasztalatot igényel, többnyire a nagymamák feladata volt, gyakorlatot kívánó elkészítése miatt. Sütése először a kovász készítésével kez­dődik. A pászkát készítő háziasszony langyos tejjel liszttel, cukorral készíti ezt az alaptésztát, jól összekeveri, simára, és állni hagyja. Ha megkelt, lisztet szitál még hozzá, s újra kelni hagyja. Hólyagosra kelése után a pászka nagyságától függő mennyiségű liszt­tel, tejjel és kis cukorral kovászt összegyúr­ja s az egész tésztát hosszan simára kidol­gozza. Közben megkenik a díszes tepsit, mindenkor kerek, cakkozott szélűt, zsírral vagy margarinnal, s elkészítik a felvert tojást is a tészta felületének a megkené­­sére. Mielőtt a páskza a tepsibe kerülne a háziasszony "Uram, én Istenem segíts” fohásszal lát a művelethez. Elsősorban a tepsi közepére helyeznek egy kerek, lepény formájú tésztadarabot, ez jelképesen Krisztus teste; ezután egy négyágú fonatot készítenek és az előbb elhelyezett tésztát ezzel körbefonják. Ez a töviskoronát jelképezi. Ezután két négyágú fonat készül, és a már elhelyezett tésztára keresztbe lakják; ez a keresztség jelképe. Most egy kétágú fonattal az egész tésztát körbefonják, ez a teljessé tétel illetve a beszegés. Díszítésül öt kis csomó tésztából 5 rózsa készül, melyeket a keresztet jelképező tész­ta végére helyeznek, Krisztus öt sebét jelképezve. Volt olyan szokás, hogy a virágvasárnapján szentelt bárkából egy kis darabkát letörtek és a pászka tésztájába dúgták, ami a szeget jelképezte. Amig a háziasszony a pászkát készítette, a családfő, vagy a felnőtt legényfiú "befütötte”, illet­ve felmelegitette a kemencét. A fűtés az egyik legfontosabb művelet, ez esetben szinte mindig férfimunka. A kemence megfelelő forróságát úgy ellen­őrizték, hogy bedugtak egy hosszú libatol­­lat, s ha a toll nem pörkölődött meg, berakhatták a kalácsot. A pászka sütésével egy időben készül az egyéb szentelnivaló étel, a sonka, kolbász, töltött bárány, főtt tojás, amelyből 11 darabot helyeznek a kosárba "Krisztus minden tanítványának egy-egy darabot, kivéve Júdást.” Az ő részére nem szenteltetnek tojást. Mindez a szépen díszített pászkakosárba kerül, kiegészítve még egy üveg háziborral. A pászkaszentelés mindenkor a templom kertjében történik. Hajdúdorog a görög katolikusok megyeszékhelye, még a mai napig is messze földön hires pászkaszen­­telési szertartásáról. Látványát fokozza a nagypénteki "temetési szertartástól” a pászka szenteléséig közreműködő, a szer­tartáson tevékenyen részt vevő "kopor­sóőrző, Krisztus katonák” szereplése is. A Krisztus katonák fekete ruhát, csizmát, betürt Bocskai-sapkát utánzó kucsmát (bundás sapka) viselnek. Vass Albert nemrég elhunyt emigráció­ban élő költőnk gyönyörű Nagypénteki siratójából idézünk, rá is emlékezve, egyút­tal Jézus szenvedésére, s mint a vers is jelzi, a sokat megélt magyar honra is, az aláb­biakban: Elmegyünk, elmegyünk, hosszú útra megyünk, Hosszú út porából köpönyeget veszünk. Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta. "Végre-végre egy-egy látogatásunk mégis pénzzé volt. S vonulhattunk az utcára ahol kitört rajtunk a játékszen­vedély, s e szenvedély bizony ördögigőgöt sugalmazott, s azt mondtam a pajtásaim­nak: Kell az ördögnek a tojásotok -se szavak kiejtésénél piros tojásaimat a kerí­téshez dobáltam; a húsvéti ünnep kincsét, jellegét, isten áldását!, suhanc gőgömben csak dobáltam, mígnem alig két tojás volt a nadrágzsebemben. Az utolsó a kerítés oldalához csapódott, s egész tartalma a nadrágomra visszafröccsent. A tojás nyers volt! Üj, hosszúszárú nadrágom csúfosan nézett vissza rám, s körülöttem pokoli nevetésben tört ki a suhanc banda. Késem­mel hiába próbáltam levakarni a nad­rágomról a latyakot. Az eredmény siralmas volt, a sárga mellé a piros szint is beledör­zsöltem a nadrágomba. Otthon édesanyám persze, hogy rögtön észrevette nadrágom gyalázatos foltjait, áldatlan csintevésem árulkodó nyomait, s a következő szavak kíséretében nyiszantotta le nadrágom alját: Taknyos kölyöknek, aki nem tud vigyázni sem a ruhájára, sem Isten adományára, nem jár hosszúnadrág. "így lett oda 'férfiúi dicsőségem’ a hosszúnadrág a húsvéti tojás megbecste­­lenitése miatt.” Nem tudom visszajön-e valaha ez a fajta becsülete a húsvéti himes tojásnak. Ötven nappal húsvét után aztan már Pünkösd ünnepét üljük, mely ünnep a harmadik isteni személy a Szentlélek diadalmas ün­nepe. A szentirás szerint a Szentlélek tüzes nyelvek formájában leszálló« az aposto­lokra és megerősítette lelkűket, s rajtuk keresztül az egész emberiség lelkét is. Kun­­szery Gyula Pünkösd című gyönyörű ver­sében igy jeleníti meg ezt az isteni csodát: És amikor elérkeztek a Pünkösdnek napjai összegyűltek egy kis házban Krisztus első papjai. (Rongyos ruhák, kérges kezek, fésületlen üstökök: ily egyszerű proletárok a legelső püspökök.) És hirtelen lön az égből mint egy sebes szélvihar, s betölte az egész házat zengő-zúgó égi zaj. És eloszlott tüzes nyelvek lebegtek a szobában, s az isteni Szentlélekkel heteiének mindnyájan. Köztük eddig egyetértés alig-alig lehetett, s fellángolt most a szivükben az Isteni Szeretet. Lángoljon fel ez a Szeretet ma, és minden­kor, bennünk is - egymás iránt, és az egész emberiség iránt. Véreim! Véreim! Országutak népe! Sokszázéves Nagypénteknek Soha nem les* vége? Egyik napon Tamás vagyunk másik napon Júdás vagyunk, kakasszónál Péter vagyunk. Átokverte, szerencséken nagypéntekes nemzet vagyunk. Golgotáról Golgotára hurcoljuk a kérést fákat Mindig kettőt, soh’se hármat. Egyet felállítunk jobbról, Egyet felállítunk balról, s amiként a világ halad: egyszer jobbról, egyszer balról fölhúzzuk rá a latrokat. Kurocokat, labancokat, közülünk a legjobbakat, mindég csak a legjobbakat. Nincsen is keresztfánk közbül, nem térdel ott senki, senki. A mi magyar Nagypéntekünk évszázadok sora óta évszázadok sora óta, ezért nem tud húsvét lenni. Pászkaszentelés végeztével az egész család egyszerre reggelizik, s a fiatalok készülnek a locsolódásra. Tersánszky J. Jenő 19.ik századi írónk igy emlékezik erre a "Húsveti öltöny” című kis elbeszélésében: "Húsvétra kaptam az első hosszú nad­rágot. Természetesen feketét. Nem tudom, általában szokásos-e, de mi mindig csopor­tosan, falkában jártunk locsolkodni. Meg­indultunk hát mi is az öntözési körútra, öten. Az első ház olyan hírű volt, hogy ott pénzt kapunk, de festett tojást kaptunk. A másodiknál pénz, s a harmadiknál szintén piros tojás, negyedik ház - piros tojás, ötödik ház, tojással kombinált virágcso­korka. Hatodik - pálinka és tojás. Szinte a világ esküdött össze ellenünk - gondoltam, hisz nem lesz pénzünk patkózásra. (Húsveti játék a tojásokkal és pénzzel.) WILLIAM PENN ASSOCIATION HUNGARY TOUR ’93 RESERVATION FORM FULL NAME: ADDRESS: CITY: STATE: ZIP: PHONE: (Home)________________________________(Work) PLEASE RESERVE MY SPACE ON THE FOLLOWING TOUR: (Please check only one) □ TOUR #1 - JUNE 24 TO JULY 8, 1993 □ TOUR #2 - SEPTEMBER 9 TO SEPTEMBER 23, 1993 ACCOMMODATIONS: □ DOUBLE OCCUPANCY - $2,899.00 PER PERSON* □ SINGLE OCCUPANCY - $3,399.00 PER PERSON* CITY OF DEPARTURE: SIGNATURE: Send this form along with your deposit of $350.00 per person payable to: “Fugazy International Travel” to: William Penn Hungary Tour, Fugazy International Travel 770 U.S. Highway No. 1, North Brunswick, NJ 08902 ‘Prices are for New York departure. All airfares are subject to change without notice. Land prices guaranteed at time of booking. PLEASE, one person per form. Copies of this form may be made.

Next

/
Thumbnails
Contents