William Penn Life, 1992 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
Page 6, W illiam Penn Life, August 1992 „Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve . Szent István a magyarok királya Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Ezer esztendő óta változatlan érdeklődéssel fordul a magyar nép minden nemzedéke országalapitó uralkodója, István király felé. Személyisége könnyen vált eszmévé, hisz emlékét jóformán csak alkotásai őrizték meg. A fejedelem-fi Esztergomban született Géza fejedelem fiaként, akit Vajk pogány nevéről Istvánra keresztelték. A nyugati életforma, a nyugati szokások, a nyugati áruk és vendégek beáramlásának fő útvonala akkor a Duna volt. Nem véletlen tehát, hogy Géza fejedelem Esztergom, illetve a Duna fölé magasodó ormon rakta le az Árpádházi királyok palotájának alapjait. Két évtizeddel később pedig, amikor nyugatról a Szentföld felé vehették útjukat a zarándokok s nyomukban a kereskedők. Esztergom után Székesfehérváron alakitotta ki Szent István a királyság második székhelyét. A székesfehérvári Bazilika lett a királyok temetkező helye. Ott helyezték örök nyugalomra a Szent Király holttestét is, egy antik római eredetű, bizánci keresztény motívumokkal átfaragott szarkofágban. Géza fejedelem fiára befejezetlen művet hagyott. Az ország és trónöröklés kérdésében is. A nagyfejedelem után a régi rend szerint a család legidősebb tagja, Koppány következett volna, aki fegyverrel akart ez igényének érvényt szerezni. Az ifjú István azonban legyőzte. Erről az időszakról készült Koltay Gábor az "István a király” című rock-opera 1984-ben, mely azóta már meghódította egész Európát. Koppány legyőzése után István király egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásához és a koronáért Rómába, Il.Szilveszter pápához fordul, aki teljesiti a királyi koronával kapcsolatos kérését. Magáról a koronázásról egykorú, magyar feljegyzés nem maradt, ami nagyon megnehezíti a válaszadást arra, hogy mikép is történt 1000, december 25.-én, vagy 1001, januárjában, amikor is Istvánt királlyá koronázzák. A Koronáról, amelyet a hozzá fűződő százados hagyományok alapján méltán tart és hiv a magyar nép szentnek, már ez év márciusi cikkünkben szóltunk. A Koronázás Istvánt az egyház és államszervezés egymással összefonódott, főpapi-királyi hatalmának birtokosává tette. Ennek értelmében kezdi el igazi államalapítói ténykedését, kijelöli az első püspöki és várispáni székhelyeit. E székhelyek körül alakulnak ki utóbb a királyi vármegyék és a több vármegyét magukba foglaló egyházmegyék. Államalapító királyunk uralkodása alatt mintegy ötven vármegye és tiz egyházmegye létesült. A nép életének, a keresztény tanok hirdetésének központjai István uralkodása alatt mindvégig a templomok voltak, amelyek építésére s a papok eltartására a falvak lakosait kényszeritették. A vásár napjait vasárnapra tették (innen ered valószínűleg a vásárból folyólag vasárnap elnevezésünk), hogy az itt megjelenő tömeg istentiszteleten vehessen részt a vásár után, kötelességszerűen. Állam és egyház egybefonódottsága talán sehol sem mutatkozott meg oly mértékben, mint éppen itt. Miután ez a társadalom még nem vette igénybe az Írást ügyei intézésére, meg sem tanultak írni, de még olvasni sem, akik nem szorultak ügyes-bajos dolgaikban az irás segítségére. Ezért nem véletlen, hogy ügyiratokkal, oklevelekkel első királyunk korából az egyház ügyeinek intézése kapcsán találkozhatunk csak. István király udvarából húsznál több oklevél került ki csupán. Ezekből azonban egy sem maradt ránk eredetiben. Annál csodálatosabb tehát, hogy István és kiváló munkatársai kezéből, ebben az irástalan korban magyar talajon, kis remekművek kerültek ki. Könyvkúltúráról túlzás lenne ugyan e korban beszélni, azonban biztos tudomásunk van arról, hogy Pannonhalmának már István korában szép könyvtára volt. Ezek a könyvek mint már említettük is többnyire az egyház szükségleteit elégítették ki. Az irás volt a feltétele viszont annak is, hogy a társadalom életét szabályozó törvényeket Írásba foglalják. Az István király nevében kelt két törvénykönyv a magyar törvényhozás legősibb emléke. Eredeti példányuk nem ismeretes; legrégibb másolatuk a 12.-ik századból származik, s valaha egy ausztriai kolostorban őrzött kódexben maradt fenn. Évtizedekig kutattak e törvények forrásai után, amelyeknek körét sikerült is nagyjából meghatározni. Hogy keletkeztek a törvények István idejében, illetve a középkorban? Amint ezt a későbbi, eredetiben ránkmaradt törvényszövegek bizonyítják a törvényeket ünnepélyes, pecsétes oklevelek formájában a király, igy István nevében hozták nyilvánosságra, azzal a szándékkal, hogy "amiként isteni törvényekkel gazdagabbá lett, ugyanúgy világikkal is legyen ellátva, hogy amennyire ama isteni törvények által a jók gyarapodnak, ugyanúgy bűnhődjenek a gonoszok emezek által.” István törvénykönyvét törvénytárainkban megelőzik azok az INTELMEK, amelyeket fiához, Imre herceghez intézett. Ezeknek a politikai tanításoknak tükrében a királyság az egyház része, a király mig kormányoz, mig hatalmát gyakorolja, szent szolgálatot végez. István őszintén, barátian figyelmezteti és bensőséges szavakkal szól ebben az Intelmekben fiához, akit gondos felügyelettel nevelték az Isten szeretetére és a tudományokra. Arra oktatja, hogy mindenekelőtt őrizze meg a katolikus hitet, erősítse az egyházi rendet, a főpapi méltóságoknak mindenkor rója le a tiszteletet, hozzon mindig igaz ítéletet, minden cselekedetében mutasson türelmet, és elődei példáját tartsa mindig szem előtt. Intelmei ma is időtállóak a mindenkori országot kormányzók számára. Apjától azonban Imre herceg a koronát nem örökölhette. Fiatalon, egy állítólagos vaddisznóvadászaton életét vesztett. Már életében legendák születtek vallásosságát és aszkéta életét illetően; halála után pedig sírjánál történt csodákról is beszámolnak ezek a Szent Imre legendák. Apja, István királyunk nem sokkal élte túl fia halálát. Dédunokája, László, a magyar lovagkirály, pápai engedéllyel testének felemelését rendelte el; ezzel nem vallásos hírverést akart kifejezni csupán, hanem egy olyan jelzőt szentesített, amelyet az európái kúltúrvilág és a magyar nép szemében a nagy király még életében kiérdemelt. Kiérdemelte egyéniségével, keresztényi és emberséges uralkodói képességeivel, a szentek közti helyet, életművével pedig, a magyar állam megszervezésével az Államalapító nevet. István király emlékére minden év augusztusában rendezett ünnepségeink egyre fényesebbek és bensőségesebbek. Ez a nap egyúttal az új kenyér ünnepe is, mely alkalommal díszbe öltöznek a kirakatok a piros-fehérzöld szalaggal átkötött kenyérrel, s az ünnepi asztalokon is ez látható mindenhol. Az ünnepségek megkezdése, a kenyér "megtörésével” kezdődik amit aztán kis darabkákra vágva a jelenlévők elfogyasztanak, s mint áldozatot vesznek magukhoz. Ezután kezdődik el aztán a vigasság, a tánc és ünneplés, városon, viz mellett motorcsónak versenyekkel, helikopterek felszállásával, falun tánccal és énekléssel. Országszerte pedig a templomokban nagy körmenettel emlékeznek meg Szent István királyunkról. Ezek a körmenetek hol nagyobbak, hol kisebbek. Legszebb és legcsodálatosabb a budapesti Szent István Bazilikából kiinduló menet, amely díszes ereklyetartóban Szent István jobbját, a Szent Jobbot viszi kimozdítva őrzőhelyéről ezernyi hivő kíséretében énekelve gyönyörű egyházi énekeinket, s a Himnuszt. AII.világháborút követően első ízben történt ez tavaly mely körmeneten vett részt ittjártakor II.János pápa is nagy meghatottsággal és méltósággal több százezerre tehető hivő kíséretében. A Szent Jobb eredetére ha kitérnénk, hosszasan bele kellene néznünk mindazokba a kérdésekbe, amelyek még ma is homályosak, hogy hol őrizték a Szent Jobbot, mely megmaradt épségben, ki vette le és mikor a feltehetően rajta lévő királyi gyűrűt, hogy és mikor vált el az alkar magától a kéztől, és folytathatnánk. De ez itt nem a mi feladatunk. Az érdeklődők biztosan találnak rá Írott anyagot, mely bővebben hozzásegíti őket feltett kérdéseikre. Az álláspontok minden bizonnyal különböznek, és eltérnek az erre irányúló megközelítési módok is. Annyit azonban tudnunk kell, illetve tudunk, hogy ma ez a Szent Jobb a Szent István Bazilika féltve őrzött ereklyéje, és hogy egy ezüstből és üvegből készült gótikus ereklyetartóban, egy üveghengernek is nevezhető részben pihen. Ezt veszi körül a külső ereklyetartó, a ennek a kápolna alakú külső résznek a tornyában látható Szent István államalapító királyunk szobra. Koltay Gábor rockoperaja, mely teljességében feleleveníti királyunk korát, az őt körülvevő világot, és személyiségeket, már lemezen és kazettán minden Hanglemez boltban kapható. Nemcsak a történet, de maga a zene megkapó nagysága is megérdemli, hogy kazettáink közé ezt is besoroljuk, és estéinken meghallgassuk.
