William Penn Life, 1992 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
Page 4, William Penn Life, July 1992 „Mogijor Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve . Szent Margit Szigete: Avagy A Nyulak Szigete Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Most 750 éve, 1242-ben, egy áldozatra szánt leánygyermek született meg Magyarországon az országot kormányzó király IV.-ik Béla családjában. Szüleik ajánlották fel a tatárdulás idején engesztelő ajándékul lányukat, Margitot, mint szerzetesnőt, szűzi, aszkéta életra, Istennek. A gyermeket a domonkos apácazárdába 4 éves korában adták be, ahol a gyermek egyik első figyelme a keresztre feszitett Jézust, Istennek emberré lett, s a világ megváltására leküldött fiát látta meg. Felnövekedvén Margit úgy érezte, nem elég a kolostornak amúgy is kemény élete. A kötelezőn felüli vezeklést választotta, nemcsak hogy királylányi előjogait nem vette igénybe, de női előjogokat sem ismert. Főzött, súrolt, nehéz, súlyos betegeket ápolt. Alig serdült, már testét kinzó, szúrós, örökös szorítást okozó ruhadarabot (ciliciumot) viselt. Huszonnyolc évet élt. De az is csoda már, hogy ennyi időt is megért kíméletlen életmódja mellett. Rendi társai sehogy sem értették miért csinálja mindezt. O meg azokat nem értette, akik csodálkoztak. Hiába volt elzárva az élettől, a híreket látogatóitól, elsősorban királyi szüleitől, testvéreitől is megtudta. Tudta, hogy a keresztények ölik egymást a világban, tudta, hogy apja és bátyja egymás ellen fordult, s felelősséget érzett ezekért. Az apácaéletet, a tisztaság megőrzését nem gőgből, hanem lényének természetes ösztönszerűségéből választotta; mint annak idején még Kinga nővéré, vagy korábban épgen Szent Imre. Élete végén, a házassági ajánlatok elutasítása miatt, királyi szülei végképp megharagudtak rá. A jelek szerint még a temetésén sem vettek részt. Már a halála utáni évben, 1271-ben Margitra úgy gondoltak, mint szentté avatandóra, s össze is hívtak egy bizottságot, de végül is a belső és külső politikai tényezők, s majd a háborúk miatt, csak születése után 700 évvel, 1943-ban avatták szentté Rómában. A szentté avatási bulla kiemeli, hogy Margit szent életének egyik fő tanúságtétele az a körülmény, hogy 700 év eltelte ellenére emléke még frissen él Magyarországon. A Domonkos apácák templomának és kolostorának romjai még ma is láthatók. A templom romjaira 1958-ban találtak rá, Margit üres sírhelyével együtt. Csontjait az 1541-ben a törökök elől menekülő apácák Pozsonyba menekítették. A kolostorhoz tartozó melléképületek csak részben vannak feltárva. Az itt előkerült kőfaragványokat és Margit fehér márvány kőkoporsójának egyes töredékeit a Vármúzeumban láthatjuk. A ráemlékeztető sziget elnevezés már a 15.-ig századig nyúlik vissza, de hívták a szigetet Nyulak szigetének is, és Nagyboldogasszony szigetnek. Végül mégis csak Margit sziget néven szerepel és ment át az emberek gondolatvilágába. A szigetet tavasztól őszig naponta több tízezer szórakozni, pihenni vagy éppen sportolni vágyó keresi fel. A Sportuszoda, a Palatínus Strand, a Szabadtéri Színház mindenki kedvenc szórakozó helye. De a sziget legfőbb ékessége mégiscsak növényvilága, az évszázados, óriási platánfák és bokrok, a messze illatozó rózsakert, a mesterséges patakokkal átszelt sziklakért, a gondosan ápolt zöld pázsit és a romantikus Duna-parti sétányok. Nagy, megkapó látványosság az óriási szökőkút, amelyet esténként színes fénnyel világitank meg. Mikrobusszal a Sziget sok látnivalója kényelmesen megtekinthető. A vezető mellett ülő idegenvezető érdekes és hasznos felvilágosítással szolgál a szigettel kapcsolatos kérdésekre, és összefüggő magyarázatot ad a Sziget történetét ismerni kívánó turistáknak. A Nemzeti Sportuszoda a magyar úszósport fellegvára. 1938-ban nyitották meg először. Építője az első, 1896-os athéni olimpia ismert nevű úszóbajnoka, Hajós Alfréd volt. Az úszóépület előcsarnokában elhelyezett márványtáblákon a magyar úszósport olimpiai bajnokainak nevét és eredményeit olvashatjuk az 1896-os olimpiától napjainkig. A Sportuszodát elhagyva a fák között megbújó kicsiny épületet látunk, itt palackozzák a Margit-forrás szénsavval telitett közismert kristályvizét. Szembe vele az autóút jobboldalán a Margitsziget legnagyobb vendégváró helye a Casino áll. A jelenlegi épületet eredetileg 1860-70 között Ybl Miklós világhírű építész tervei alapján építették. Valamivel feljebb találhatók a Ferences rendiek egykori templomának 13.-ik századból származó romjai, s a templom Pest felőli oldalához csatlakozik József nádor egykori villájának ugyancsak romokban álló falrésze. Az itt elhelyezett emléktáblák tanúskodnak miszerint az egykori 1800-ban épült kastélyban tiz éven át lakott és dolgozott a Margit sziget hűséges krónikása Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, a hires zeneszerző, de maga Arany János is töltött itt egy nyarat családjával. A Palatínus gyógy-és strandfürdő Budapest legforgalmasabb és legnépszerűbb strandfürdője. A nagy medencét és hullámfürdő^ wave) 1937-ben építették. A nagy úszómedence végében sekély vizű fekvő és ülőhelyekké kialakított gyógymedencékben az enyhébb mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők élvezhetik a napfény és gyógyvíz együttes hatását. Ezt a medencét 38 celsius fokos, enyhén kénes, földes, meszes termálvíz táplálja. Különösen sok látogatója van a Rózsakertnek, amelynek virágágyaiban és francia lugasain több mint 200 fajtájú rózsafa, 25 ezer rózsabokor pompázik. Minden rózsatő mellett táblácska jelzi a fajta nevét. A Sziklakért a Margitsziget egyik legpoetikusabb pontja. Közepén néhány méter magas, mesterséges szikláról gőzölögve zudul le a Margit-forrás bő, forró vize, amelynek lerakodott ásványi anyagai és a vízben élő algák színes, csillogó bevonattal fedték be a sziklafalakat. A Szikla alján létesített tavacska felszínét haragoszöld tavirózsák úszó levelei és pasztell színű lótuszvirágok kecses szirmai ékesítik; a vizben pedig meg-megcsillanó csoportokban halványsárga, ezüstös, piros és fekete foltos aranyhalak ficánkolnak. A tavacska közepén a partról lenyúló fűzfa lombjai alatt finom vonalú leányszobor, Csikász Imre műve, az Ülő nő, látható. A tavak és patakocska körül művészi gonddal készített mesterséges sziklakertben, ami Japán-kert néven is ismert, idegen, messzi világrészek havasainak és forrö égövi sziklás tájainak ritka növény-és virágfajtái láthatók. A festői környezetben ügyesen elhelyezett pihenőpadok hívogatják a sok szép látványtól elfáradt sétálót. Az Állami Operaház Szabadtéri Színpadán, melyet 1920-ban építettek, 30-40 előadás látható a júliusi és az augusztusi hónapokban. A műsoron operák, balettek, klasszikus operettek és daljátékok szerepelnek. Itt lép fel nyaranként szintén a magyar Népiegyüttes is fergeteges sikerrel, valamint itt tartja koncertjét a nem kisebb sikerrel fellépő 100 tagú cigányzenekar is. Ha a romkerttől dél felé haladó sétaúton járunk, hamarosan elérkezünk a hatalmas tölgyek alatti füves tisztáson fehérlő két szoborhoz: Arany Janós költő óriásunkhoz és a nem kevésbé nagy költőnkéhez, Tompa Mihályhoz. A szobrokat beárnyékoló hatalmas tölgyfák Arany János irodalomtörténeti nevezetességű öreg tölgyei, amelyek alatt az öregedő költő annyi gyönyörű költeményt alkotott. A Vadaskert pázsitján büszke járású pávák, gyors léptékű fácánok sétálnak. A kerítésen át pedig barna szemű, szelíd őzikék pillantása kiséri a sétálót. Nyugodt léptein látszik, hogy már megszokta a sétálók kiváncsi szemlélődését. A Casino uzsonnakertjével egymagasságban, a sziget pesti oldalán, a Jászai Mari térről indulnak útjukra az átkelőhajók és vízibuszok, amik a Dunán végigsuhanva viszik a szürke kőrengetegbe a viz, a napfény, a Margit sziget üzenetét. Sok szép maradandó emléket, és mielőbbi kellemes talákozást kívánva a Szigettel Arany örökszép versével búcsúzunk: A tölgyek alatt szeretnék pihenni, Hová el nem hat város zaja semmi. Zöld lomb közein, "áttörve az égbolt” S a rét mezein vegyül árny és fényfolt. A tölgyek alatt vágynám lenyugodni, Ha csonjaimat meg kelletik adni, De akárhol vár a pihenőhely rám. Egyszerűen bár, tölgy lenne a fejhám! Megjelölt nemzedék vagyunk (New Brunswick-i látogatásunk felejthetetlen élményének egy részét szeretnénk megosztani a Magyar Oldal olvasóival. Az alábbi szentbeszéd 1992. junius 6-án hangzott el a Szent László templomban.) fr. Máté Kiss Szent László plébánosa NEW BRUNSWICK, NJ - Szeretettel köszöntlek benneteket, akik messziről jöttetek, hogy részt vegyetek a New Jersey-i magyarság nagy társadalmi és kultúrális seregszemléjén. Ugyancsak a szívbéli köszöntés illeti a helybeli magyarságot, hogy minden áldozatot meghoz önkéntes munkában, hogy ez a nagy magyar ünneplés méltó legyen létszámunkhoz, hírnevünkhöz és magyar önérzetünkhöz. Újjáéledő Magyar Hazánk jövője érdekében ennek a "magyar-jelenlét” demonstrációnak itt Amerikában sokkal nagyobb politikai jelentősége van mint gondolnánk, ezért dupla öröm látni és láttatni, hogy vagyunk. Ennek előrebocsájtásával szeretettel köszöntőm a Szent László Egyházközség és a New Brunswick-i magyarság nevében Hevessy József urat, Debrecen város polgármesterét valamint kíséretét akiket New Brunswick polgármestere Mr. James Cahill hívott meg ez alkalomra, mert Debrecen és New Brunswick testvérvárosok lettek. Ezen kívül pedig, mondhatnám inkább ennek keretében, találkozás és szimpózium is szerveződött magyar és amerikai üzletemberek, mérnökök, orvosok stb. között, kölcsönös kapcsolatok kialakítására és fönntartására annak érdekében, hogy az amerikai és magyar piac és szaktudás kölcsönösen megnyíljon egymásnak. Ennek igazi célja, hogy Hazánk minél gyorsabban kinőhesse a kommunizmus által okozott lemaradását a nyugat általános szintjétől gazdasági, technológiai, politikai és társadalmi szempontból. Szemünk láttára most itt nagyjelentőségű esemény folyik le. Eljött as idő, amikor a szavak áradata nem ér semmit, most a tettek és áldozatok évadjába léptünk. Most van igazi értelme magyarnak lenni. Ha a történelem által felajánlott ezen alkalmat elpazaroljuk, akkor hűtlenek lettünk eszményeinkhez. Mi mondhatjuk magunkról, hogy megjelölt nemzedék vagyunk, mert szemünk láttára Isten tapasztalhatólag beavatkozott az emberiség történelmébe. - A fatimai jövendölés, amelyet a kommunizmus megalalkulasa előtt két évvel kaptunk: 'hogy az istentelenség hatalma megtörik és Oroszország végül is megtér.’ - Péter utódja, Krisztus földi helytartója nyilvánosan imádkozott Gorbacsev elnökért amikor fogságban volt, hogy Isten őrizze őt és ne hagyja, hogy az a folyamat, amit ő indított el Oroszországban a kommunizmus lerombolására meg ne törjön, hanem jó véghez jusson. - Ez Hazánkban, Budapesten a Hősök terén hangzott el a Szentatya ajkairól a múlt év augusztusában, és én ott álltam tőle 150 méterre. A pillanat történelmi ihlete és emberfeletti dimenziója lúdbőrössé tette hátamat a nagy hőség ellenére___És mit mondjak karácsony estéjéről, amikor Gorbacsev elnök aláírásával az "agyrém” megszűnt létezni. A Gondviselő Isten miért intézte úgy hogy a pápa imája ott hangozzék el, ahol éppen elhangzott, a Hősök terén? - Magyar testvéreim! Nincsen ebben üzenet? Mindszenty prímásnak a börtönőre egyszer így ordított rá: 'Itt fogsz megrohadni a karmaink között!’ A Gondviselés kiemelte őt karmaikból és világ-nyilvánosságot adott neki ismét, hogy tanúságát teljessé tegye és most ott nyugszik az esztergomi érsekek sorában, ahogy óhajtotta. S ez születése 100. évfordulóján teljesedett be. Végül e nap örömét teljessé teszi számunkra a William Penn Association és a Hungarian Reformed Federation of America rendezésében az Emlékmű Avatás és ünnepség azon magyar nők és férfiak emlékére, akik 1776-tól szolgálták második hazánkat, Amerikát fegyveres alakulatokban töltött szolgálatukkal, mert e gesztussal mindnyájunk nevében rótták le hálájukat második hazánk iránt. Ezen gondolatokkal köszöntőm reátok e napot - örvendjünk egymásnak és magyar mi voltunknak.
