William Penn Life, 1991 (26. évfolyam, 2-10. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Page 4, William Penn Life, February 1991 „Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve. Farsangi Hagyományok Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója A farsangi időszak januar 6.-án, vízkeresztkor kezdőik, zajkeltéssel, kolompolással, vagyis a farsang hikirdetésével: Dalra, táncra, maskarára Legyél készen hamarjába Kiszabták a farsang hosszát, Hamvazóra látod hosszát, Mulassunk hát húshagyóig, Mig farsangunk ki nem űzik. Valóban a farsang egész időszaká­nak a nagyböjt előtti utolsó nap: a hushagyó-kedd a csúcspontja. Ekkor legynagyobb a vigasság, a leggazda­gabb a szokáshagyomány. A "farsang” szavunk a bajor­osztrák elnevezésű "vaschang” — "fasang” írásos elmékekben jelenik meg először az egész ünnepi periódust megjelölő leírásokban. Ez volt az utolsó alkalom a mulatságra, utána következett a husvétig tartó nagyböjt. Nem maradt ki senki a farsang: időszakot lezáró háromnapos nagy dőzsölésből. Még egyszer jól kitáncol­ták magukat, igazi jó falatok kerültek az asztalra, s az a lány, aki nem ment férjhez a farsang utolsó napjáig, várhatott őszig. Igazán nem tudjuk mit ettek a régi farsangi lakomákon, de még 20-30 évvel ezelőtt is, sok faluban igyekez­tek farsang vasárnapjára és húshagyó keddre tyúkhúslevest, sülteket, töltött káposztát főzni. Természetesen a fánk sem maradhatott el, ez az ókori népeknél divatos istentiszteleti tésztaajándék leszármazottja. A házaknai is mulattak az egymást meglátogatók, a fiatalok főleg étter­mekben, kocsmákban, táncházakban rendezett bálokon táncoltak. Mit is ünnepeltek ilyen nagy viga­lommal? - Minden európai nép szoká­saiban fontos eseménynek számítot­tak a telet lezáró, tavaszt váró ünnepek. Ezek a nagy ünnepi lako­mák az ébredő természet bőségét, termelékénységét biztosítják a mágia segítségével. A farsangi mulatságok fénypontját jelentette a maskarások, farsangosok megjelenése a házaknál. Jöttek a gólyák, lovak, kecskék, gyakran fiúnak öltözött leányok, vagy assznonyruhába bújt legények. Volt aki valamilyen mesterembernek álcázta magát, s annak munkáját utánozva nevettette meg a nézőket. Farsangkor szomorú csak a pártá­ban maradt leány volt, akit ilyen versikékkel csúfoltak: Húshagyó, húshagyó, Itt maradt az eladó. Hushagyó-kedd gonoszűző, termés­varázsló nap is volt. Ekkor morzsol­ták le a vetni való kukoricát, hajnal­ban megfenyegették a gyümölcsfákat, hogy bötermöek legyenek. A táncok megszervezésének különféle módozatát ismerjük. Mohácson például a szabad ég alatt kezdték meg a körtáncot, és azt követte a ma is hires "búsó-járás”, The Best Bargain On Hungarian Language Instruction You’ll Find Anywhere! WPA Hungarian Language Camp August 4-10, 1991 Penn’s Scenic View, Trent, PA 25 Hours of Instruction in the Hungarian Language Indoor Lodging & Three Meals a Day Plus, All Instructional Materials All For ONLY *200.w! Open to all William Penn members age 18 or older. (COMPLETE BOTTOM PORTION AND DETACH.) YES, I want to learn Hungarian. Please register me for this course. Name:_______________________________________________Phone: (________)_________ Address: Certificate No.: Branch: Level of Instruction Desired: □ Beginner □ Intermediate Send this form, along with your deposit of $50 per person, to: Language Camp, William Penn Association, 709 Brighton Road, Pittsburgh, PA 15233 amely még a következő napokon is tartott. A "búsó” öltözet faragott, festett, ijesztőre készített faálarc, szőrére fordított ködmön, suba, kolompos szijjal átkötött jelmez. Az ily módon felöltözött ünneplőknek bot, zsákdarab volt a kezében, és van még ilyen öltözékük ma is. Kiabálás, kolompolás, óriási fatülök dudálása kisérte menetüket. - Mindez az óévet, a télt temető gonoszűző, jó termést elősegíteni kívánó varázsolas és szim­bolikus játék. A farsangi szórakozások közt szerepelnek még a tréfás párviadalok és harci játékok, valamint a betyárok életéből vett jelenetek is. Különösen a diákság veszi ki a részét a mulato­zásokból. Hazánkban ezek a farsangi iskolai táncok, jelmezes jelenetek előadásai még ma is élnek minden iskolában. Amikor aztán elérkezett húshagyó éjfele, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak: Elmúlt farsang, el, el, el Kinek használt, kinek nem, Nekem használt, neked nem, Én táncoltam, te meg nem énekelték az utolsó napok mulatozói. Az emberek aztán abbahagyták a mulatozást, a biro letette a vonót, vagy a dudát, mert, mint mondták "begyött a böjt.” Sok helyen misurolták a fazekakat, hogy hire se maradjon benne a zsírnak a következő negyvenhat napra. Néhol még tartottak egy húsos napot, a hamvazószerda utáni "tor­kos, vagy zabáló-csütörtököt”, amikor minden ünnepi maradékot megettek. Hamvazószerda szigorú, dolog-tiltó nap a földmunkára, de az állat befo­gására is. Egyes vidékeken e napon került sor a tél vagy farsang elteme­tésére. A székelyeknél maskarás temetési menet szalmabábut vitt ki a falu szélére, s azt ott eltemették, megülvén torát is az előző napokról megmaradt étellel. Innen mentek a templomba hamvazkodni. Ezért tartotta a török szomszéd hajdanában úgy, hogy a magyaroknak a farsangi megbolondulás után igy jön meg az eszük. Ezzel aztán végleg kiűzték a farsang­ot, és megkezdődött a böjt. Űzzük el hát mi is nagy magyar költőnk Csokonai Vitéz Mihály a "Farsang búcsúzó szavai” cimü ódájának beve­zető szavaival farsangunkat: Kik hajdan itt mulattatok, A közhelyről oszoljatok! Kongatják a harangot, Űzzük el a farsangot! Aki részt vett az idei farsangi mulat­ságon, biztos vagyok benne, hogy abban jövőre is részt kíván majd venni.

Next

/
Thumbnails
Contents