Washingtoni Krónika, 1995. március (19. évfolyam, 3. szám)
1995-03-01 / 3. szám
4 A The Wall Street Journal a Hungarhotels-privatizációról MTI A The Wall Street Journal hétfői száma szerint meglepetést váltott ki az American General Hospitality cég vezetéséből, egyúttal pedig nyugtalanságot okozott a külföldi befektetők körében a magyar miniszterelnöknek az az utasítása, hogy indítsanak vizsgálatot a Hungarhotels szállodaláncolat eladásának körülményeiről. „Megdöbbenéssel értesültünk a dologról, hiszen a mi szemünkben nincs semmi alap arTa, hogy az eladást meggátolják” - nyilatkozott a lapban a dallasi székhelyű amerikai vállalat elnöke. Az eljárás rossz jelzést küld a világnak, ha Magyarország valóban azt akarja, hogy továbbra is érkezzen külföldi tőke az országba, és folytatódjon a privatizáció. A legnagyobb példányszámú amerikai napilap emlékeztetett rá, hogy Horn Gyula kormányfő a Hungarhotels ötvenhétmillió dolláros privatizálásáról szóló megállapodás aláírása után huszonnégy órával adott utasítást a vizsgálat megindítására. Az újság utalt arra is, hogy az üzletet kétévi előkészítés után kötötték meg, és a miniszterelnöki felkérés alapján kivizsgálják mind a körülményeket, mind pedig az eladási árat, miután tavaly a Marriott International ötvenmillió dollárért vett meg egyetlen szállodát, a Duna Intercontinentalt. „Ez nemcsak jogomban áll, hanem egyszersmind kötelességem is" - idézte a The Wall Street Journal Horn Gyulának a Népszabadságban megjelent interjúját, amelyben az amerikai lap szerint félresöpörte a koalíciós partner bírálatát a vizsgálat elrendelése miatt. Az újság kitért rá. hogy a Hungarhotels eladása a figyelem közzéppontjában állt. mert az első jelentős privatizációs ügyletet jelentette az. állami cégek eladásának felgyorsítását kilátásba helyező új kormány júliusi hivatalba lépése óta. Az ígéret ellenére állítólag nyomás nehezedik a kormányfőre a párt baloldali szárnyáról, hogy ne engedélyezze az állami vagyon nagybani, alacsony áron történő eladását - jegyezte meg a gazdasági lap. A lap szerint az elemzők egyetértenek abban, hogy a vizsgálat megrendítheti a kormány és a privatizációért felelős ügynökség iránti bizalmat akkor, amikor az ország nagyobb sebességre kíván kapcsolni a magánosítás terén. A külön értékesítés három év A Hungarhotels privatizációját vizsgáló bizottság megállapításairól egyelőre semmilyen információt nem kapott a cég menedzsmentje - tudtuk meg a szállodalánc vezetésének egyik tagjától. A bizottság által kért információkat a Hungarhotels megadja, a jelentést várhatóan holnap készítik a miniszterelnök részére. A cég vezetősége a Wall Street Journalból értesült a vizsgálat amerikai visszhangjáról, saját információik szerint az American General Hospitality dallasi központjában is megütközve fogadták az eredményhirdetés utáni felülvizsgálatot. A Hungarhotels vezetésénél egyébként úgy vélik, hogy a szerződést kritizálok szerinti szállodánkénti értékesítés minimum három évet venne igénybe, s a szállodalánc központjának jogutód nélküli felszámolása esetén nemcsak a központban, de valamennyi egységben dolgozónak is végkielégítést kellene fizetni. A központ fenntartása egyébként sem öncél - tette hozzá a nyilatkozó - mivel a világ száz legnagyobb szállodaláncának háromnegyede a Hungarhotelsével megegyező szervezeti struktúrában működik, ^^yAR HÍREK, Budapest) Csorbulnak a külföldiek kedvezményei A jövő évtől érv ényes társaságiadó-törvény azokat a külföldi tulajdonú vállalatokat érinti hátrányosan, amelyek eddig valamilyen adókedvezményben részesültek, és nyereségüket osztalékként ki kívánják venni a vállalkozásból. Ebben az esetben ugyanis nekik is meg kell fizetniük a kiegészítő adót, amelynek mértékét a kettős adóztatást kizáró egyezmények osztalékadóra vonatkozó részei szabályozzák. Ha ilyen egyezmény nincs, rájuk is a 23 százalékos kulcs vonatkozik. A 60, illetve 100 százalékos adókedvezmény gyakorlatilag továbbra is megmarad abban az esetben, ha a társaság visszaforgatja nyereségét. Az ebben az esetben egyébként fizetendő 18 százalékos társasági adót az eddig teljes adómentességet élvező cégeknek továbbra sem kell megfizetniük. A 60 százalékos kedvezmény ugyan 20 százalékra csökken, a fizetendő adó abszolút értéke azonban a 18 százalékra csökkentett kulcs miatt nem változik. A kiegészítő adó miatt jogosan tiltakozó külföldi vállalatok kétféle módonszerezhettekadómentességet, illetve kedvezményt. 1993 végéig automatikusan 100 százalékos adómentességet szerezhetett az első öt évre aza társaság, amelynek alapítói vagyona meghaladja az 50 millió forintot, a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, valamint az.éves árbevételnektöbb mint a fele meghatározott termékek előállításából származott. A következő öt évre a kedvezmény 60 százalék. Adókedvezményt az idén is WASHINGTONI KRÓNIKA XIX.ÉVFOLYAM 1995.MÁRCIUS HÓ lehetett és még lehet is szerezni, de alapvetően más keretek között Azok a vállalatok — belföldiek és külföldiek egyaránt —, amelyek különösen nagy befektetést hajtanak végre, munkahelyeket teremtenek és jelentősen növelik az exportot, kérelmezhették 100, illetve 60 százalékos adókedvezmény megadását az első és az azt követő öt évre. A Pénzügyminisztérium negyedévente dönt egyedi elbírálás alapján a kérelmekről. Ezekből jelenleg 20-nál is több van a , tárcánál, a döntés ezen a héten esedékes. Jövőre már semmilyen címen nem lehet ilyen kedvezményhez jutni. Gnál Csaba VILÁGGAZDASÁG, Bp. Magyarország még vezet A Reuter jelentése szerint 1994 első három negyedévében 926 millió dollárnyi működő tőke érkezett Magyarországra, míg ugyanezen idő alatt Oroszországba 768, Csehországba pedig 478 millió dollár. Éves becsült adatok szerint Magyarország 1,2 milliárd dollárt csalogatott be, Lengyelország 880, Románia pedig 627 millió dollárnyit. A jelentés szerint a korábbi évekhez képest Magyarország előnye egyre fogy, ám a vezetőszerep még megvan, aminek okát a magyar intézményes és jogi környezet tetemes lépéselőnyében látják. AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP
