Washingtoni Krónika, 1990. szeptember-1991. június (15. évfolyam, 1-4. szám)
1990-09-01 / 1. szám
3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG CÍMERE MAGYAR KÖZLÖNY, BUDAPEST, 1990. JULIUS 12. "A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő kó'zépsŐ részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Dr.Göncz Árpád s.k., Szabad György s.k., a Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke" * * * Hetekig tartó vitatkozás után az Országgyűlés szavazással döntött az uj magyar cimer ügyében. A szentkoronás cimer mellett 158 képviselő, 28 ellene és 35 honatya tartózkodott a szavazástól. Ezeréves történelműnk nemzeti szimbólumát az Országgyűlés kétharmados döntéssel szavazta meg. * A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSA ELŐTT - Julius 29-én 10.973 szavazókörzetben reggel 6-tól este 6-ig várták a szavazásra jogosultakat, akik közül mindössze 13.8% élt demokratikus jogával. Ez azt eredményezte, hogy nem lesz megismételt szavazás, hanem a Parlament tagjai választják az uj elnököt, ahogyan azt a parlamenti pártok javasolták. A meglepő passzivitást tanusitó állampolgárok magatartása fölöslegesen 400 millió forint kiadást eredményezett Magyarországon. (MAGYAR HÍRADÓ, Chicago és Környéke) * GÖNCZ ÁRPÁD A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE A Parlament 1990. augusztus 3-i ülésén az alkotmány 28. paragrafusa alpján titkos szavazással a Magyar Köztáisaság elnökévé választották GÖNCZ ÁRPÁD-ot. A leadott 310 képviselő szavazatából 308 volt érvényes. Eredmény: 295 fő GÖNCZ ÁRPÁD - ra adta le szavazatát. Az uj elnök a megválasztását kővető székfoglaló beszédében a következőket is mondotta: "ÉLetem ugyancsak kacskaringós pályáján az a szerencse jutott osztályrészül, hogy megélhettem a munkássorsot, a paraszti sorsot és a szabad értelmiségi sorsot. Nem vagyok tehát alkalmas , hogy szűk osztályérdekek kovácsa legyek Ha szolgálni kivánok valakit, azokat szolgálom, kiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők között egyenlőbbek világában nem jutott szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei. Akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat, épp ezért leginkább szorulnak védelemre.".... A Parlament előtti Kossuth-téren katonai diszszemle fogadta a Magyar Köztársaság elnb - két. Ott hangzott el a nap emlékezetes kis epizódja. A tömegből valaki odakiáltotta: "ÁRPIKÁM, GYERE IDE, A NÉP KÖZÉ:"...És az elnök odament.... (CALIEORNIAI MAGYARSÁG közlése alapján). * A MAGYAR ORSZÁGGYŰ LÉS FE LHIVÁSA ASZOVJET PARLAMENTHEZ A HÁZ julius 23-i ülésén egyetlen ellenszavazattal elfogadta az alábbi felhivást: "A magyar nép 1956 októberben fegyvert ragadott a sztálinista önkényuralom felszámolásáért és függetlenségének kinyilvánításáért. A forradalmat és a szabadságharcot a törvénytelenül Magyarországon tartózkodó és a későbbiek során beözönlő szovjet csapatok vérbefolytották. Az 1955 évi osztrák államszerződést követő 90 napon belül Magyarországot is el kellett volna hagyniok, ami nem történt meg. További itt tartózkodásuknak ezért semmiféle nemzetközi jogi alapja nem volt. Az 1956-ős katonai beavatkozásuk pedig az ország szuverenitásának durva megsér - tését jelentette, súlyos bűn volt tehát a magyar nép ellen. A Magyar Országgyűlés ezért felkéri a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsát, hogy hasonlóan az 1968-as augusztusi csehszlovákiai események átértékeléséhez, nyilatkozatban minósitse törvénytelennek és Ítélje el a Szovjetunió 1956—os magyarországi beavatkozását. Ez a lépés megerősítené a Szovjetunió elkötelezettségét a Magyar Köztársaság szuverenitásának és függetlenségé - nek tiszteletben tartása iránt, hozzájárulna a népeink közötti igazi barátság megteremtéséhez és bátorítást jelentene Közép- és Kelet-Európa n épei számára a demokratikus átalakulás fel - gyorsításához." WASHINGTONI KRÓNIKA XV. ÉVFOLYAM 1990. SZEPTEMBER HÓ
