Washingtoni Krónika, 1988. szeptember-1989. március (13. évfolyam, 1-3. szám)
1989-03-01 / 3. szám
3 Magyar Nemzet Csütörtök, 1989. március 16. \ márciusi eszmék élnek és élni lógnak a holnapi Magyarországon A Budapesten megjelenő MAGYAR NEMZET ezzel a cirmel foglalta össze több mint két olda las tudósítását az 1989. MÁRCIUS 15.-e Ünnepségekről. A magyar nemzet MÁRCIUS IDUSÁT 1948 óta ebben az évben ünnepelhette először mint piros betűs nemzeti és hivatalos állami ünnepet. A nemzeti szinÜ zászlókkal gazdagon diszitett Hősök terén reggel félkilenckor csapatzászlóval sorakozott fel a Magyar Néphadsereg diszegysé - ge, a magyar hősök emlékművénél. Kürtök harsonái jelezték az ünnepség kezdetét. A Himnusz elhangzása után az államfő és a kormány tagjai koszorút helyeztek az emlékmű elé, az 1948 -49. szabadságharchöseinek tiszteletére. A Szózat elhangzása után a katonák diszmenetével ért véget az első hivatalos ünnepség. Délelőtt 11 órakor harangszó jelezte a Kossuth-téren, a Bem-szobornál,a Petőfi-szobornál, a Szabadság-téren és a Muzeum-kertben lezajló különböző ünnepségek kezdetét.Mindenütt ezrekre menő lelkes,de fegyelmezett ünneplők. Ez mindenütt zászlóerdÖ, a magyar nemzet zászlai.Tenger sok magasba emelkedő transparens hirdette: "MÁRCIUS 15. AZ EGÉSZ NEMZETÉ!" - "A MAGYAR NÉV MEGINT SZÉP LESZ!" -‘DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUST!" - PIACGAZDASÁGOT, SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT!" - "AZ OKTATÁS JELENE AZ ORSZÁG JÖVÖJE!" - "PÁLYÁT NEM LEHET AZ UTCÁN KEZDENI!" - "SZABAD ÁLLAMPOLGÁRT SZOLGÁLÓ ÁLLAMOT!"- "EGYÜTT A NEMZET FELEMELKEDÉSÉÉRT!" -"EURÓPÁHOZ TARTOZUNK!" FÜGGETLEN SZERVEZETEK MEGEMLÉKEZÉSEI: A déli harangszóra a Március 15-tér, az Erzsébet hid pesti hidfője és a Duna-korzó zsúfolásig megtelt ünneplőkkel, akik a 31 független szervezet megemlfekezésére jöttek a Petőfi szoborhoz. (A lap ABC sorrendben közli a szervezeteket.) A harangszó után az ünneplő tömeg elénekelte a Himnuszt. A magyar reformkor és a szabadságharc nagy alakjainak, köztük PETŐFI SÁNDOR, SZÉCHENYI ISTVÁN »szavait idézte ünnepi beszédében FILŐ SAROLTA színművész. Versek és további szónoklatok elhangzása után MÉCS IMRE a TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL BIZOTTSÁG képviseletében beszélt. Arra a kérdésre, hogy miért nem ünnepük együtt a hazai politikai erők, csoportosulások, pártok és mozgalmak MÁRCIUS I5-ét, igy válaszolt: "Külön ünnepiünk, de nem egymás ellen"...A beszédeket követően az ünneplő tömeg nemzeti szinű zászlókkal a Szabadság-térre vonult, ahol CSERHALMI GYÖRGY, színművész felolvasta a 31 függetlenségi szervezet által aláirt 12 pontot. (Eredetiben közöljük- Szerk.) 1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. 2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. 3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. 4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát. 5. Méltányos közteherviselési, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit. 8. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztltó nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának. 7. A bürokrácia és az erószakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjú Gárdát. 8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet, és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében 11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át. Részletek POZSGAY IMRÉNEK Március 15-én Győrben elhangzott ünnepi beszédéből melynek vezérgondolatát "RAJTUNK KÍVÜL SENKI SEM OLDJA MEG 1 2 3 4 5 * 7 8 9 10 11 12 PROBLÉMÁNKAT" oirmel ismertette a MAGYAR NEMZET Egymáshoz az utal Ezután Pozsgay Imre újra az országot, a nemzetet oly nagyon érdeklő közeli gondolatokról szólt. \ számvetésről, a felelősségről, az elkövetett hibák alóli feloldozhatóságról szólt — Egymással szembe kell néznünk! Aki hibázott, tartson bűnbánatot. Aki bocsánatot kér, kapjon feloldozást, aki úgy hiszi, hogy ártatlan és bűntelen volt, ne legyen farizeusi Nem hiszem, hogy hivalkodással tudunk egymáshoz közejedni. Ahhoz, hogy megtaláljuk egymáshoz és ezzel együtt egy felemelkedő Magyarországhoz vezető utat, ma 100 ezer Kossuth Lajosra, milliónyi Széchenyire, Petőfire, Vasvárira, kilencmillió Deák Ferencre lenne szükség. A feladat óriási, méretei ellenére nem haladja meg képességeinket. Ha holnapunkat csa* egy fokkal is magasabbra emeljük, akkor mi itt együtt — ez a szorongó, utat kereső nemzedék — meglátjuk egy emelkedő nemzet, egy jobb jövőjű, boldog Magyarország képit — fejezte be győri beszédét Pozsgay Imre. (ménui) WASHINGTONI KRÓNIKA XIII. ÉVFOLYAM 1989. MÄRCIUS HÓ
