Washingtoni Krónika, 1987. szeptember-1988. június (12. évfolyam, 1-4. szám)

1988-03-01 / 3. szám

* KÖNYVSZEMLE: "AMERICA'S AMAZING HUNGARIANS" - By ISTVÁN SISA

Sisa István újabb szép írásával gazdagította azt a "magyarság ismeret"anyagot, amely an - goi nyelven, gondos munkával előkészítve adja a magyar olvasó elé híres honfitársairól mindazt, amit hírességeinkről, mindannyiunknak kell (vagy sajnos csak "kellene") tudnunk. Talán még fontosabb azonban az előbbi szempontnál az, hogy mindez angol nyelvű kiadásban amerikai ismerőseink körében terjeszthető és igy szélesebb körben válik majd olvasottá. így nemcsak helyes irányban fejleszti a magyar önérzetet, hanem előmozdítja a magyar nép alaposabb megbecsüle'sét is magyarul nem-beszélÖ körökben is.

A 64 oldalas munkától nem lehet teljességet várni. Amit ad, mégis igen nagy anyag, gondos gyűjtés, válogatás eredménye, és nyilvánvalóan csak anyagiak szűkössége korlátozták az i - ró-kiaddt, hogy ne dolgozzon bele több anyagot, nyilvánvalóan nagyobb, rendelkezésre álló gyűjteményéből. Csak tiszteletreméltónak nevezhető az az űgybuzgóság, amely Sisa Istvánt itt is jellemzi, amelynek újabb bizonyítéka ez a gyűjteménye, kiadása. Az nem kétséges hogy többszőr és több alkalommal kellene beszélnünk az országunkat ért rengeteg igazságtalanságról, az elvett területeken élő magyarok szenvedéseiről, hősies magyar tanuságtételCikről. Beszél a szerző ezekről is, ahogy az alkalom adja, de már a kitűzött anyag (America's Amazing Hungarians a címben ) is sokkalta bővebb, minthogy a kis füzetben mindenről ami " magyar ügy" szót engedne a hely és a méret szabta határ; Ez az amit első látásra láthat az olvasó...

Sisa István azonban a sorok között egy sokkal mélyebb gondolattal kíizkó'dik (talán inkább "harcol"): Ha annyi érték, szellemi, művészi, vallási - kulturális, emberi érték forrása a magyar elme, szív és lélek, miért állították félre a világ hatalmasai annyiszor és annyiszor ezt a tehetséges szorgalmas nemzetet? Miért fizettek rosszal a jóért...?

A sokat, szinte "mindent" elmondani akarás Sisa István munkájában fs okozott nehézségeket. A jó szándék buzgalmával megirt gyűjteményében rengeteg anyagot talál az olvasó azok életéről munkájáról, akiknet nevét esetleg jól ismeri még a tudományokban nem jártas átlag olvasó is, de kétségtelenül jobban értékeli életük alkotását e rövid munka elolvása után. Jobban ismerve a gyűjteményben megnevezetteket, jobban értékeli a nem magyar olvasó, reméljük a magyar olvasó is, hazánk, népűnk jeleseit. A kb. 60 "nagy név" leírása mellett utal az iró - nagyon helyesen - sok olyan magyarra is akit jobban csak a szakma-beli munkatársak ismernek, értékelnek.

Amig a jelen elemzés Írója csak elismeréssel irhát erről a "Sisa I. féle" kezdeményezésről is, reméli azt, hogy ezt a kiadást követi majd - esetleg éppen a"befutottak" anyagi támogatásával egy még részletesebb, még alaposabban "dokumentált" munka, rév- és tárgymutatóval, munkakó’róTc, tárgykörök szerinti csoportosítással, és még gazdagabb képanyaggal..

Várjuk - és kérjük.... (S.N.M.)

* DR, WAGNER FERENC BENYOVSZKY TANULMÁNYA

BENYOVSZKY MÓRIC (1741—1786) AMERIKÁBAN" címen megjelent a Magyar Földrajzi Muzeum évkönyvében, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (3. szám. 1987. 45-51, 71 oldal) részlegében.

Dr. Wagner dolgozata a philadelphiai American Philosophical Society levéltáréban és a Library of Congress kézirattárában található források alapján feltárta Benyovszky Móricnak Benjamin Franklinhez és George Washingtonhoz fűződő személyes kapcsolatait.

A szerzó tanulmányát egyébként felolvasták a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar Földrajzi Muzeum együttes rendezésében Benyovszky halálának 200 éves furdúlóján, 1986. májusában Érden megtartott tudományos konferencián.- (C.W.)

* SZENT GYÖRGYI EGYETEM - A Szegedi Orvostudományi Egyetemet a NOBEI/dijat 50 évvel ezelőtt átvett SZENT-GYŐRGYT professzorról nevezték el, szeptember 1-én. Ugyanakkor az orvosi egyetem alapja't Prof. SZIRMAI ENDRE doktorrá*avata'sának 40. évfordúlóján SZIRMAI ENDRE ALAPITVÁNY-nak nevezték el, melyet három évenként más-más ország egyetemén fognak kiosztani.

* A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY DIJAIT 1987-ben a Párizsban élő lengyel költőnek HERBERT ZBIGNIERW-nek, a magyar kultúrával kapcsolatos munkásságáért; a marosvásárhelyi KIRÁLY KÁROLY-nak a kisebbség érdekéban kifejtett munkásságért; valamint postumusz BETHLEN díjjal jutalmazták az ugyancsak erdélyi SZABÓ ATTILÁT, korszakos nyelvtudományi munkásságáért.

* * *- 8 -WASHINGTONI KRÓNIKA XII. ÉVFOLYAM 1938. MÁRCIUS HÓ