Washingtoni Krónika, 1987. szeptember-1988. június (12. évfolyam, 1-4. szám)

1988-03-01 / 3. szám

"IN HUNGARY. A BREATH OF FRESH AIR ENTERS HALLS OF THE PARLIAMENT" A kommunista országok választási rendszerében először az 1985-bs szegedi képviselő­jelölt választáson történt jelentősebb változás. A hivatalos jelöltek meghallgatása után- a közönség unszolására, programon kivül - felszólalt KIRÁLY ZOLTÁN, a helyi TV állomás jó raegr jelenésé, fiatal és népszerű riportere. Beszédében éppenűgy mint a televízióban élesen kri­tizálta a bürokratákat. Nagy sikere volt, melynek eredménye: képviselő-jelölt lett.. A párt vezetősége akkor még nem is álmodott a további országos fejleményekről. Minde­nütt elhelyezte saját jelöltjeit és biztosra vette, hogy főként a "fejesek" ellenzék nélkül fognak győzni. De nem igy történt. A 352 résztvevőből csak 196 hivatalos jelólt kapott kellő számü szavazatot, a többiek - közöttük KIRÁLY ZOLTÁN is - mint ellenzék jutott be a Parlament­be. A meglepő eredményű választás után a párt úgy vélekedett, hogy előnyösebb lesz számukra ha a kellemetlenkedők is parlamenti tagok, mert igy körtnyebben ellenőrizhetők. A magyarországi képviselők 40 év óta csak egyet ismertek: "igen"~nel szavazni arra, a­­mit a párt elhatározott. De nem KIRÁLY ZOLTÁN, aki legfontosabb feladatának tekintette annak megvalósitásdt, hogy a törvényjavaslatokat ellenvéleményekkel tárgyalják. A Parlamentben azonban évente csak négyszer üléseznek ős akkor is csak két-három napig. És a képviselők csak egy hónappal a szavazás előtt kapják meg a törvényjavaslatokat - áttanulmányozásra. Magyarországon "a nép uralkodik" Írja a MAGYAR ALKOTMÁNY. De a nép nem uralkodik. Es a vezetőségnek szembe kell néznie a rideg valósággal: a gazdasági reformok politikai szabad­ságot követelnek. Az ország súlyos eladósodása, a kormány által előirt takarékosság, a kere­seti, illetve jövedelmi adö bevezetése elkeseríti a magyar népet. Panaszra mennének, de ki - hez? Nincs aki meghallgassa Őket, kivéve az ellenzéki képviselőket. De mit tehetnek a képvi­selők, akik nem kapnak képviselői dotációt, ezért kell, hogy megélhetésüket biztositó állásuk is legyen. A parlament épületében mintegy ezer bürokrata dolgozik, de a képviselőknek nincs irodájuk és segédszemélyzetük. A képviselők csak Írásban intézhetnek kérdéseket a miniszter­hez. komoly problémát jelent ha a képviselő ellenvéleményt hangoztat. Egy párttagról felté­telezhető, hogy követi a párt vonalát, de mit csinál akkor, ha valásztóinak 99%-a ellenkező véleményen van, mondotta egy képviselő a riporternek, aki óvatosságból nem közölhette a kép­viselő nevét. Az emberek félnek, hogy elvesztik megélhetésüket. Ezzel magyarázható, hogy mi­ért nem áll össze néhány képviselő ellenjavaslat beadására és miért nincs ellenzéki program. Egyedül KIRÁLY ZOLTÁN az aki nyiltan megmondja ellenvéleményét és hangoztatja, hogy: "nem azért vagyok a Parlamentben, hogy mindent dicsérjek. A parlament egy illúzió a külvilág számára. Itt négy évtizede nincs ellenvélemény, nincs felszólalás. Dehogy valaki mindent el­­döntson helyettem, hogy elnyomja nézeteimet, azt én nem tudom elfogadni." És ezt KÁDÁR is tudja róla. Köztudomású, hogy KIRÁLY, aki párttag, az egyik gyűlésen bejelentette, hogy a kormánynak illene lemondani. A párttitkár nagyot nézett és hallgatott.. Úgy szintén a sajtó is elhallgatta Király javaslatát. Jóllehet olyan gyakran szerepel a la­pokban mint a miniszterelnblc. Idézik szilárd álláspontját a külpolitikában, a honvédelemben, lakásűevpkhenrégészet terén. KIRÁLY ZOLTÁN szeretné ha ä Parlament frakciókra szakadna«•. * * * A WALL STREET JOURNAL , január 29. SAJGÓ FERENC négy oldalas forditása alapján * ROMÁNIA LOSING FAVOR" cimmel THE WASHINGTON TIMES jan.27-én, ü CHICAGO TRIBUTE február 3-án közölte DR. SZÁZ ZOLTÁN cikkét, melyét az alábbi kivonattal ismertetünk A Nemzetbiztonsági Tanács és a Külügyminisztérium illetékeseitől nyert információk sze­rint az USA kormánya 1988-ban nem fogja megkérni a MFN vámkedvezmény meghosszabbítását Roma­nia javára. Ennek oka nemcsak a CEAUSESCU rendszerből való kiábrándulásban keresendő, hanem abban is, hogy a Kongresszus e's Szenátus tavaly nyáron a kereskedelmi törvény egyik módosítá­saként a román vámkedvezmény hat hónapos felfüggesztése mellett szavazott. A törvény még min­dég az egyeztető konferencia előtt van. Még bukás esetén is valószínű,hogy ha a kormány 1938- ban megkéri a MFN-vámkedvezmenyt Románia javára, a Kongresszus el fogja utasítani. JOHN WHITEHEAD, az USA h. külügyminisztere februárban Bukarestben tárgyal a román kor“ mány vallási és nemzetiségi politikájának megváltoztatása érdekében. Ennek eredményétől függ majd az amerikai kormány további magatartása Romániával szemben. WASHINGTONI KRÓNIKA XII. ÉVFOLYAM 1988. MÁRCIUS HÓ

Next

/
Thumbnails
Contents