Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)

1986-09-01 / 1. szám

8 "A KIFEJEZÉS SZABADSÁGÁÉRT" - Idézetek a "THE INTER - NATIONAL P.E.N. CLUB FOR WRITERS IN EXILE, AMERICAN BRANCH" leveléből, melyet a NEMZETKÖZI P.E.N. KLUB ivóihoz intéztek. * * * "Az Írói szabadság iránti felelősséggel és aggodalommal hívjuk fel figyelműket arra, hogy magyarországi állami szervek a közelmúltban két alkalommal is súlyosan megsértették ezt a szabadságot. 1/ 1986. július 3.-án a hatóság politikai okokból felfüggesztette a ma g y a r szellemi élet egyik legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a TISZATÁJ-nak további kiadását." "2/ 1986. julius 11.-én egy vezető pdrttisztvisel<5 bejelentette az országos főszerkesz­tői értekezlet résztvevőinek, hogy ezentúl, meghatározatlan ideig nem közölhetik CSURKA IST­VÁN próza és színműíró Írásait, színdarabjainak előadását.betiltották." "Felhívjuk irótársainkat és a szólásszabadság minden hivét, hogy a rendelkezésükre ál­ló minden módon lépjenek fel annak érdekében, hogy a magyarországi hatóságok vonják vissza mffvészet-ellenes, emberi jog- és szabadság-sértő intézkedéseiket. 1986. julius 23." IDÉZETEK CSURKA ISTVÁN NYILATKOZATÁBÓL "NEMZETÜNK IRÁNTI ÁLDOZATVÁLLALÁS KÉSZSÉGE" mottóval vezeti be CSURKA ISTVÁN ezt a NYI­­LATKOZAT-ot, amelyet felolvasott a MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG gyűlésén (Budapesten) és eljuttatott a MBK. ITT-OTT konfevenaiájava. A WK helyszűke miatt csak vészieteket idéz a NYILATKOZAT-bbl "fc "M "A személyemmel és külföldön tanúsított magatartásommal kapcsolatosan közreadott tájé­koztatások való'-igaz állítások mellett, a tények irányzatos: csoportosítása által emberi és i­­rói tisztességem megingatására is alkalmasak különösen az irodalmi élet viszonyait kevésbé is­merő — és amugyis hiányosan tájékoztatott közönség körében. Ezért a magam s a magyar Írótár­sadalomnak a nemzet sorsa iránt elkötelezett része védelmében kénytelen vagyok a következőket kinyilvánítani: (Az ivó 4 fő- és 7 alpontban ismevteti a "megfelel a valóságának, valamint a "nem fe­di a valóságot" adatait.)Ivói tevékenységének felfüggesztésévől a kővetkezőket Ívja:. "5./ Ezt a szilencumot én azért kaptam mert megtörtem a csendet. Azt is tudom, hogy el­­itéló'im magukhoz mérten liberális, önmérséklő, sőt netán humánus intézkedésnek tartják elhall­gattatásomat. Ki kell ábrándítanom őket. Ez egy irodalmi terrorintézkedés, amellyel eltettek láb aldl egy magyar Írót. Nagy tétel nem vagyok, de valahol, valamikor még hiányozni fogok az elszámolásnál. A nekem szánt golyo' a magyar irodalom testében robbant fel. Nehéz megállapíta­ni, hogy csak roncsolt vagy Ölt is." "6./ A miniszterhelyettes nyilatkozásában az eltiltás tartamára nézve a "további intéz­kedésig" kifejezés található'. Ennek két jelentése van: egy fenyegető és egy a feloldás irányá-1 ba mutató. A fenyegetőre nézve nics megjegyzésem. A feloldóra nézve van: kettőt» áll a vásár. Sajátosan elfertőzó'dött gondolkodásra vall azt képzelni, hogy én ugyanazoknak a "tova'bbi in - tezkedésére" majd alázatosan visszasettenkedem oda, ahonnan most le- és kiparancsoltak. Nekem most már csak akkor van, lehet helyem ebben a fertőzött, mérgezett és kvázi­­magyar-kvázi-nyilvánosságban, ha azok a beteges körülmények, amelyek odavezettek, hogy most engem sújtottak szilenciummal, megszűnnek. Bizony, én most már csak várom, csendben és némán a további intézkedéseket, amelyek nyomán megszűnik a magyar kulturális életben a diszkriminá­ció, a tehetségek szüntelen és tervszerű elgáncsolása, a magyarellenesség, a dilettánsok déri* dója a magas posztokon, a középszerűség és tehetségtelenség és akarnokság favorizálása, a vé­­zetés eszmétlen, vegetáló kapkodása, szakszerűtlensége és anyag-, ember-, és pénz pazarlása. Várom a további intézkedéseket a csőd felszámolására a könyvkiadás, a televízió, a filmgyár­tás és a szinházi élet területén. Várom, hogy lehető legyen a közös munkálkodás a magyar fenn­maradásért, a becsületes refarmokért és a megújulásért. Az első ilyen jelre, mint csataló a kürtszóra felnyerit— jelentkezem munkára és keresztényi megbocsátással nyújtom kezem azoknak is, akik most megaláztak." - "Csurka István, Budapest, 1986. augusztus 14." * AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓVETSEfc (AMSz) TILTAKOZÁSA AZ U.S.A. KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁBAN A CSURKA ISTVÁN iró és a TISZATÁJ c. folyóirat ellen foganasitott fenti intézkedések mi­att DR. SZÁZ ZOLTÁN az AMSz külügyi titkára tiltakozó levelet küldött az emberi jogok ügyei - vei foglalkozó államtitkároknak: ROZANNE RIDGWAY-nek és RICHARD SCHIFTER-nek. Az erélyes hangú tiltakozó levelet teljes egészében leközölték az amerikai magyar lapok WASHINGTONI KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 1986. SZEPTEMBER HÓ

Next

/
Thumbnails
Contents