Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)
1986-09-01 / 1. szám
8 "A KIFEJEZÉS SZABADSÁGÁÉRT" - Idézetek a "THE INTER - NATIONAL P.E.N. CLUB FOR WRITERS IN EXILE, AMERICAN BRANCH" leveléből, melyet a NEMZETKÖZI P.E.N. KLUB ivóihoz intéztek. * * * "Az Írói szabadság iránti felelősséggel és aggodalommal hívjuk fel figyelműket arra, hogy magyarországi állami szervek a közelmúltban két alkalommal is súlyosan megsértették ezt a szabadságot. 1/ 1986. július 3.-án a hatóság politikai okokból felfüggesztette a ma g y a r szellemi élet egyik legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a TISZATÁJ-nak további kiadását." "2/ 1986. julius 11.-én egy vezető pdrttisztvisel<5 bejelentette az országos főszerkesztői értekezlet résztvevőinek, hogy ezentúl, meghatározatlan ideig nem közölhetik CSURKA ISTVÁN próza és színműíró Írásait, színdarabjainak előadását.betiltották." "Felhívjuk irótársainkat és a szólásszabadság minden hivét, hogy a rendelkezésükre álló minden módon lépjenek fel annak érdekében, hogy a magyarországi hatóságok vonják vissza mffvészet-ellenes, emberi jog- és szabadság-sértő intézkedéseiket. 1986. julius 23." IDÉZETEK CSURKA ISTVÁN NYILATKOZATÁBÓL "NEMZETÜNK IRÁNTI ÁLDOZATVÁLLALÁS KÉSZSÉGE" mottóval vezeti be CSURKA ISTVÁN ezt a NYILATKOZAT-ot, amelyet felolvasott a MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG gyűlésén (Budapesten) és eljuttatott a MBK. ITT-OTT konfevenaiájava. A WK helyszűke miatt csak vészieteket idéz a NYILATKOZAT-bbl "fc "M "A személyemmel és külföldön tanúsított magatartásommal kapcsolatosan közreadott tájékoztatások való'-igaz állítások mellett, a tények irányzatos: csoportosítása által emberi és irói tisztességem megingatására is alkalmasak különösen az irodalmi élet viszonyait kevésbé ismerő — és amugyis hiányosan tájékoztatott közönség körében. Ezért a magam s a magyar Írótársadalomnak a nemzet sorsa iránt elkötelezett része védelmében kénytelen vagyok a következőket kinyilvánítani: (Az ivó 4 fő- és 7 alpontban ismevteti a "megfelel a valóságának, valamint a "nem fedi a valóságot" adatait.)Ivói tevékenységének felfüggesztésévől a kővetkezőket Ívja:. "5./ Ezt a szilencumot én azért kaptam mert megtörtem a csendet. Azt is tudom, hogy elitéló'im magukhoz mérten liberális, önmérséklő, sőt netán humánus intézkedésnek tartják elhallgattatásomat. Ki kell ábrándítanom őket. Ez egy irodalmi terrorintézkedés, amellyel eltettek láb aldl egy magyar Írót. Nagy tétel nem vagyok, de valahol, valamikor még hiányozni fogok az elszámolásnál. A nekem szánt golyo' a magyar irodalom testében robbant fel. Nehéz megállapítani, hogy csak roncsolt vagy Ölt is." "6./ A miniszterhelyettes nyilatkozásában az eltiltás tartamára nézve a "további intézkedésig" kifejezés található'. Ennek két jelentése van: egy fenyegető és egy a feloldás irányá-1 ba mutató. A fenyegetőre nézve nics megjegyzésem. A feloldóra nézve van: kettőt» áll a vásár. Sajátosan elfertőzó'dött gondolkodásra vall azt képzelni, hogy én ugyanazoknak a "tova'bbi in - tezkedésére" majd alázatosan visszasettenkedem oda, ahonnan most le- és kiparancsoltak. Nekem most már csak akkor van, lehet helyem ebben a fertőzött, mérgezett és kvázimagyar-kvázi-nyilvánosságban, ha azok a beteges körülmények, amelyek odavezettek, hogy most engem sújtottak szilenciummal, megszűnnek. Bizony, én most már csak várom, csendben és némán a további intézkedéseket, amelyek nyomán megszűnik a magyar kulturális életben a diszkrimináció, a tehetségek szüntelen és tervszerű elgáncsolása, a magyarellenesség, a dilettánsok déri* dója a magas posztokon, a középszerűség és tehetségtelenség és akarnokság favorizálása, a vézetés eszmétlen, vegetáló kapkodása, szakszerűtlensége és anyag-, ember-, és pénz pazarlása. Várom a további intézkedéseket a csőd felszámolására a könyvkiadás, a televízió, a filmgyártás és a szinházi élet területén. Várom, hogy lehető legyen a közös munkálkodás a magyar fennmaradásért, a becsületes refarmokért és a megújulásért. Az első ilyen jelre, mint csataló a kürtszóra felnyerit— jelentkezem munkára és keresztényi megbocsátással nyújtom kezem azoknak is, akik most megaláztak." - "Csurka István, Budapest, 1986. augusztus 14." * AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓVETSEfc (AMSz) TILTAKOZÁSA AZ U.S.A. KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁBAN A CSURKA ISTVÁN iró és a TISZATÁJ c. folyóirat ellen foganasitott fenti intézkedések miatt DR. SZÁZ ZOLTÁN az AMSz külügyi titkára tiltakozó levelet küldött az emberi jogok ügyei - vei foglalkozó államtitkároknak: ROZANNE RIDGWAY-nek és RICHARD SCHIFTER-nek. Az erélyes hangú tiltakozó levelet teljes egészében leközölték az amerikai magyar lapok WASHINGTONI KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 1986. SZEPTEMBER HÓ