Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)

1987-03-01 / 3. szám

7 * "ERDÉLY TÖRTÉNETE" _ REFORMÁTUSOK LAPJA, Budapest, 1986 december "Erdély Története" három vaskos kötetben jelent meg. A kötetek szerkesztői (főszerkesz­tő KÖPECZI BÉLA) hosszú és elmélyült kutatások alapján vállalkoztak arra, hogy az Írástudók fe­lelősségével, nagy szakmai hozzáértéssel és történetírói elkötelezettséggel megrajzolták Er - dély fejlődésének nagyszabású ivét. Az I. kötet szerkesztője MÁKKÁI LÁSZLÓ és MÓCSY ANDRÁS, a magyar honfoglalásig terjedő őstörténetet, a Moháccsal záródó középkort, az önálló fejedelemség kialakulásai és megszilár­dulását mutatja be.Különösen érdeklődésre tarthat számot a DACIA római tartomány életét a leg­újabb régészeti kutatások alapján bemutató rész. A II. kötet (szerkesztő: MAKKAI LÁSZLÓ és SZÁSZ ZOLTÁN) az Erdély aranykoraként számontartott két évszázadot, 1606-1830, öleli fel. A III. kötet (szerkesztő: SZÁSZ ZOLTÁN) Erdély utolsó másfél századának történetét mutatja be. A köteteket számtalan fekete-fehér és szines fotó egészíti ki. Térképek és táblázatok, vala­mint igen gazdag jegyzetanyag is segít a tájékozódásban. Az olvasd nagy tudásszomjjal kőveti a történészt az erdélyi románok es szászok műltjába is. Ismeretesek azok a viták, amelyek Er­dély jelene és múltja körül föl-fölcsapnak a hazai és külföldi történészek között. A főszer­kesztő az ERDÉLY TÖRTÉNETÉ-t bemutató sajtótájékoztatón elmondotta: örömmel üdvözölték volna a román és szász történészek bekapcsolódását is a több nemzetiségű Erdély történetének megí­rásába. Ez az együttműködés azonban az említett viták és az eltérő szempontok miatt nem való­sulhatott meg. A főszerkesztő arról is szólt, hogy Erdély XX. század történetének részlete­ző megírását a rendelkezésre álló történeti források és dokumentumok nem tették lehetővé. Er­re utal e fejezet összefoglaló cime: Kitekintés. A három kötetes műt alkotásával termékeny gondolatokat serkentő, higgadt és elfogulatlan nézetek találkozását pártoló nagy munka került ki a TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET műhelyéből.Nél­külözhetetlen iránytű történelmi gyökereink kutatásához. Az AKADÉMIAI KÖNYVKIADÓ is büszke le­het erre a háromkötetes, nemcsak tartalmában gazdag,hanem megjelenésében is szép műre. Ára Magyarországon 950 Ft., New Yorkban PÜSKI CORVIN könyvűzletben $135.­* AZ ERDÉLYI HELIKON TÁRSASÁG TISZTELETÉRE.- Hatvan évvel ezelőtt BÁRÓ KEMÉNY JÁ­NOS marosvécsi kastélyában megalakult az erdélyi magyar polgári írók és költők baráti köre. Ennek a jubileumnak tiszteleg a PETŐFI IRODALMI MUZEUM uj kiállítása, Bemutatják a nem­rég elhunyt NACY IMRE-nek, a neves erdélyi festő és grafikusnak rajzait, amelyeken a HELIKON TÁRSASÁG köréhez tartozó valamennyi jelentősebb alkotót megörökített. A közönség elsöizben láthatja : TAMÁSI ÁRON, BÁNFFY MIKLÖS, NYÍRÓ JÓZSEF, REMÉNYIK ZSIGMOND, KOÓS KÁROLY és ÁPRILY LAJOS portréit. A kollekciót hosszú időn keresztül elveszettnek hitték a művészettörténészek, mig tavaly egy magángyűjteményből előkerült. (BÉCSI NAPLÓ, február hó) * "M E R R E, MERRE- IRÓSZÖVETSÉ G?" BÉCSI NAPLÓ (Kivonat) A pesti Vigadó nagytermében november 29-30.-án megtartott közgyűlésen 612 tag közül 444 szavazati joggal rendelkező iró jelent meg. A második napon NAGY GÁSPÁR arról beszélt, hogy itt most megszületik valami, amire éppenógy gyanakvással, irigységgel és gonoszsággal tekin­tenek majd, mint ama Kisdedre,akinek életére Heródesek és Pilátusok törtek. Egy hónap is eltelt már a közgyűlés óta, közben megválasztották az ÍRÓSZÖVETSÉG vezető­it: elnökségét és titkárságát, s minderről alig tud valamit az ország közvéleménye. Alhirek , pletykák terjednek a közgyűlésről és ellenó'rizhetetlen információk. Mi történhetett az Írók országos tanácskozásán, amire ennyire titoknak! számit? Az MTI híréből azt sem lehetett megállapítani, kik voltak jelen, mert a rövid közlemény csupán KÖPECZI kulturális minisztert említi. Pedig mint meghívott vendég ott volt BERECZ JA­NOS is, aki hozzászólt a tanácskozáshoz s amivel jelentős mértékben befolyásolta a szavazást, mert a 71 tagú uj választmányba - e jelenlegi kultúrpolitikát minden fenntartás nélkül támoga­tó irók közül - csak kevesen kerültek bele. Hogy mi lesz az ÍRÓSZÖVETSÉG sorsa, ez a közgyű­lés eló'tt - ha hitelt lehet adni a híreknek - az állami és pártszervezeteket aggasztotta.Már hónapokkal korábban az volt a hir, hogy ha az irók túlságosan "messzire" mennek, a hatóságok nem fognak visszariadni a kemény intézkedéstől- Azt senki sem tudta mit jelent a "messzi". En­nek mintha elójátóka lett volna a TISZATÁJ felfüggesztése és szerkesztőinek elbocsátása. Min­denesetre a közgyűlésen mind az előző elnök, HUBAY MIKLÓS beszéde, mind a párttag irók egy-L’ASHTNCTONI KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 1987. MÁRCIUS IIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents