Washingtoni Krónika, 1985. szeptember-1986. június (10. évfolyam, 1-4. szám)
1986-03-01 / 3. szám
4 "DANUBE PLANS RILE HUNGARIANS" - w. POST, december JACKSON DIEHL több hasábos budapesti tudósításának kivonata: Magyarország és Csehszlovákia az 1950-es évek elején - azaz a SZTALIN-i diktatúra idején - a nyilvánosság teljes kizárásával készítette el a GABCIKOVO-NAGYMAROS vízlépcső tervet. A "szocialista barátság" parancsara készített terv magába foglal két nagy áramfejlesztő-gát és egy 12 mérföld hosszúságú csatorna építését, továbbá eltériti a közős csehszlovák - magyar határ mentén folyó Duna medrét, és eltűnteti a ma még ott lévő falvakat. A kb. 800 millió dollár költséggel járó terv célja az lenne, hogy a Dunán Kelet és Nyugat Európát összekötő nehéz hajók közlekedhessenek. Bár az elmúlt 30 év alatt sokat változott a világ, Csehszlovákiában ma is a SZTALIN-i "hard-line" rendszer uralkodik, amely nem túr bírálatot vagy kedvezőtlen véleményt. A magyarok azonban az uj gazdasági rendszer-adta lehetőségeket más vonalon is akarják érvényesiteni. A SZTÁLIN-i tervezgettek álmainak meghiúsítására három csoport kelt életre, amelynek tagjai illegálisan kiadott nyomtatványokkal ismertetik aggályaikat, a magyarság életét veszélyeztető következményeket: Észak-Magyarország jelentős nagyságú területek erdőségek, mezőgazdasági Öntözési rendszerek és az ivóvizet szolgáltató források elvesztését. A magyarországi hatóságok ezideig tudomást sem vettek a peticiőkat szerkesztő "DUNAKOR", a "KÉKEK" és a "DUNA BARÁTOK' nevú csoportok munkájáról és arról sem, hogy a petíciókat közel tízezren Írták már alá, szerte az országban. A hatóságok nem engedélyezték, hogy a nevezett csoportok törvényes politikai mozgalomként jegyeztessék magukat. A hivatalos sajtó agyonhallgatta a petíciókat és a bejegyzését kérő csoportok vezetőinek hatósági zaklatását. A magyar kormány 1981-ben gazdasági nehézségekre hivatkozva felfüggesztette a beruházást. Majd megbizta a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁT a Duna vizlépcső-terv tanulmányozásával. A kiszivárgott hirek szerint az Akadémia nem helyeselte a terv végrehajtását, amelyet a magyar kormány teljesen elhallgatott, majd hetekkel később megegyezett a Csehszlovák kormánnyal a munkálatok tovább folytatására. Magyar szakértők véleménye szerint a"szocialista barátság" parancsa győzött a pragmatikus állásfoglalással szemben.A Magyar Állami Vízművek illetékesei azonban védik a vizléu - cső tervét és azt a'llitjak, hogy a tiltakozók nincsenek tisztában annak jelentőségével. Budapesten a közvélemény ellene van a terv kivitelezésének, ismerte el NAGY LÁSZLÓ a Vízművek h. vezetője, aki szerint a szakértők feladatát nem befolyásolhatja a közvélemény. Ez a bürokratikus hajthatatlanság több kormányszakértőt arra késztetett, hogy együtt műkó'd - jenek a "DUNA-KÖR"-re1 és fontos adatokat bocsássanak a tiltakozók rendelkezésére, mint az Akadémia tanulmánya esetében történt. "Bár a kormány nem akarja, hogy a Duna vizlépcsó'-terv kivitelezése nyilvános vita tárgyát képezze, ez - közvetve bár - mégis kialakulóban van", mondotta a tiltakozásokat szervező csoport egyik vezetője. "HUNGARY’S LESSONS FOR GORBACHEV" - THE NEW YORK TIMES, január 11. A magyar szabadságharcot 1956-ban eltiprő Szovjetuniót napjaikban sokkal inkább érdekli Magyarország gazdasági rendszere, mint a levert kisállam kontrolálása. Moszkva a múlt évben teljesen ignorálta a magyarországi választásokat, jóllehet a Központi Pártbizottságnak 5 jelentős tagja vesztette el mandátumát a magyar Parlamentben. Moszkva és Budapest kapcsolatára rávilágít a magyarországi Tervhivatal h. elnökének nyilatkozta, melyet a cikkíró szó szerint közöl: "The Sovjets no longer make direct suggestions about the Hungarian economy: the two councries are major trading partners, however, and do exchange informations." 1984. januárjában a Szovjetunió hozzákezdett az ANDROPOV által 1383 júliusában javasolt gazdasági reformok kivitelezéséhez. A kisérletezésre kijelölt vállalatok vezetői me glepö eredményeket értek el: csökkentették a költségeket, növelték a profitot és életrekeltették a dolgozók munkakedvét. Ennek ellenére Moszkva szkeptikusai kételkedve fogadják a gazdasági reformokmegvalósitásat, melyet 1950 őta tervezgetnek. A kételkedők figyelmen kivül hagyják azt a tényt, hogy a Szovjetunió mostani vezetőségének legfontosabb tagjai SZTÁLIN halála idején mindössze 8-10 évesek voltak. WASHINGTONI KRÓNIKA X. ÉVFOLYAM 1986. MÁRCIUS HÓ.
