Washingtoni Krónika, 1983. szeptember-1984. június (8. évfolyam, 1-4. szám)

1983-09-01 / 1. szám

- 8 -szolgálni fog, azokkal nemcsak a hit közössége, hanem a történelmi és kulturális örökség azonossága is eggyé kapcsolja. Egyek vagyunk és imádkozunk,hogy egyek maradjunk.A magyar Himnusz és a Boldogasszony Anyánk ősi dallema a magyar szivek megdobogtatásával fejezi be az ünnepi szertartást.

Az ünnepséget fogadás követte.A nagy fogadótermet megtöltötték IRÁNYI püspök helybeli és az ország minden részéből,sőt külföldről is érkező tisztelői, barátai, összehozott ez a fogadás minden magyart -felekezetre, világnézetre, és pártállásra való tekintet nélkül. Az ünnepség országos magyar találkozóvá vélt.Annak is jelentős pillanata volt BERTALAN IMRE református lelkész,az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET elnökének köszöntése. Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ és annak püspöke,ÁBRAHÁM DEZSŐ köszöntését tolmácsolta és a REFORMÁTUS EGYESÜLET jókívánságait fejezte ki. Amerika református magyarjai osztozni kivánnak katolikus testvéreik ünnepében és örömében,mondotta. Az eku menikus szellemet hozta el,amely minden magyart egyesíteni tud. Ékes szavakkal fedezte ki azt,amit a püspökszentelés résztvevői már templomban éreztek.

Irányi püspök renkivüli feladatoknak néz elébe. Feléje sok szem tekint.

És ez uj hitet, reményt és erőt ültet a magyarság szivébe.

/DR. HORVÁTH ELEK, Kensington, Maryland./

* * *

IDÉZET FLÓRIÁN TIBOR LEVELÉBŐL

...."Hálrfs köszönettel vettem kézhez és Örömmel olvastam a Washingtoni Krónika két mintapélda'nyát. Ve'gre van a washingtoni magyar eseményeknek egy tárgyilagos ismertetője, mely egyidejG- leg a legfontosabb magyar történéseknek is tájékoztató kivonatát adja. Mindég Öröm, ha növek — szik a lapok száma és szomorúság fog el, ha egy lap kimúl az olvasók közönye miatt."

..."örvendenék ha a Washingtoni Krönikát a jövőben is küldhetné. Kérem fogadja köszöneté met s a csatolt --és talán az olvasókra jó hatást gyakorló - kéziratot."

ÜZENET AZ OLVASÓNAK

Bármerre járunk,egyedül vagyunk mindenütt és vándorlásaink országútjén utitársunk és leghűségesebb barátunk:amagyar újság és a magyar könyv. A külföldön megjelenő magyar lap és magyar könyv mely nemcsak a múltat és a jelent ve— titi élénk, hanem az eljövendő létnek, az Ígéret földjének is egy részletét.

Ezekben a lapokban és könyvekben él és épül a szellemi Magyarország. ^Amikor ezekhez menekülünk, hazatérünk.Aki idegen földön újságot szerkeszt éskönyvet ir, ahazát őrzi a feledékeny lelkekben, menti az anyanyelvet és országot épit. Az irók és újságírók ma sokkal inkább mint bármikor:országépitők.S az újságok.a könyvek: a lelki,a szellemi Magyarország, úgy ahogy vagyaink látják.

Ezért nézem végtelen örömmel a négy égtáj felöl erdőkmenti magányomba érkező lapokat»könyveket és sok külföldi művészi alkotás reprodukcióját. Milyen hatalmas seregszemle. Olyan erő vonul fel itt, mint az I .Világháború utáni erdélyi irodalom. Az ajándékba küldött vagy kölcsönzött könyveknek ez a hatalmas serege még nem jelent külön irodalmat. Csak címkéje " külföldi magyar irodalom", de egyébként olyan szerves része amagyar irodalomnak, mint az erdélyi,felvidéki és délvidéki irodalom. Nem külön irodalom ez csak más szin a sokszínű magyar irodalomban. Má s szin, mert más élmény,más fájdalom szólal meg benne. Még arról sem érdemes vitakozni,hogy melyik szin az értékesebb. Elégedjünk meg azzal s örvendjünk annak, hogy a színek gazdag palettáján minden szin a mienk! Az egész magyar irodalom a miénk! Büszkék lehetünk rá, hogy - tisztelet a kivételnek - az eleinte csak honvágyat, beteg fájdalmat síró, külföldi magyar írásokból életerős magyar irodalom és a léggyökerből táplálkozó,énhasadással és a lelkibetegségek különféle válfajaival küzdő írókból lassan önmagukra találó és a külföld minden színét magukba szívó alkotók lettek.

Ezért ünnepe akülföldön élő magyarságnak, ha magyar könyv jelenik meg. Magyar szó,magyar írás,mely táplálja a gyökértől elvágott^talajából^kiszakított anyanyelvet es a Hazához való ragaszkodásnak idegen világok viharában sorvadó érzéseit.Ezért ünnepel országétól távol az egész magyarság, ha magyar sorsot és a magyar fájdalmat hivatott tollú iró viszi a világ ele, s mint népének

WASHINGTONI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1983. SZEPTEMBER HÓ