Washingtoni Krónika, 1983. szeptember-1984. június (8. évfolyam, 1-4. szám)
1984-03-01 / 3. szám
7 "Rákosi elvtárs hatvan eves./ Nem kell keresnem a szavakat,/ Ha igy egyszerűen leiirom,/Tudod már, mit jelent a nap./Rákosi elvtárs hatvan éves./ így szol a hir. S a felelet: kilép medréből, a szivekből,/ árad feléje a szivekből,/ árad feléje a tenger szeretet!" "így a kó'ltő, ZELK ZOLTÁN, 1952-ben, amikor Rákosi elvtárs ezrével és tízezrével küldte vérpadra az embereket és ha a nép szivébe valóban belepillantott volna a lelkendező pártkó'ltő, "tenger szeretet" helyett tengernyi gyűlöletet talált volna ott, olyan átkokat, amelyeket meg a legfortélyosabb d-kori átokgyártok sem tudtak kitalálni." "De a kó'ltő akkor, 1952-ben fütyült a nép szivére. Helyette inkább Rákosi elvtársra függesztette tekintetét és a frázisok egész tengerét zúdította a. nyaknélkűli pártvezér nyakába." DR. NAGY KÁROLY JAVASLATAI AZ ANYANYELVI KONFERENCIA VÉDNÖKI ÜLÉSÉN Az ANYANYELVI KONFERENCIA védnökségi ülése bel-, és külföldi tagjainak részvételével Budapesten, augusztus 15-18 között zajlott le. Az ülésen ismertették eddigi eredményeiket, megvitatták a külföldön élő magyarok és gyermekeik nyelvoktatásának,valamint a magyar kultúrát terjesztő programjuk kivitelezési módját és meghallgattak a védnökök a'ltal előadott javaslatokat. NAGY KÁROLY szociológus (Rutgers Univ.,NJ.) 10 pontból álld javaslatának részletei: A konferenciának súlyt kell helyeznie arra, hogy védnökök ne utólagosan és másodlagos forrásokból értesüljenek a közös munkájukat érintő hirekről. - Az illetékes szervek ne alkossanak véleményt es ne hozzanak döntést a védnökök meghallgatása nélkül. - Az illetékes szervek ne hallgassák el, hanem támogassák, főként az Anyanyelvi Konferencia támogassa azt a munkát, melyet a Nyugaton élő magyarok kifejtenek a cseh és román területek magyarsága érdekében. - A Konferencia tekintse elsőrendű feladatának, hogy a cseh és román területek magyarjai közül személyesen és aktivan közreműködhessenek a védnökség munkájában. -DR. NAGY KAROLY javasolta továbbá egy olyan tallózó, nemzetközi irodalmi folyóirat megindítását, amely a Magyarországon kivül megjelenő kiadványokból közölne személvényeket. A világ különböző"’ táján élő magyarok ezeken a szemelvényeken keresztül tudomást szereznének a más-más körülmények között élő magyarság irodalmáról, munkásságáról stb.Igy a folyamatban lévő elidegenés helyett, közelebb kerülnének egymáshoz, ami jelentősen elősegítené - a magyarság érdekeit szolgáló - közösségi szellem kialakulásai, szerte a világon. * * * Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének Tájékoztatója NYELVÜNK ÉS KULTÚRÁNK cimmel, IMRE SAMU szerkesztésében, 100 oldalas terjedelemben, Budapesten kerül kiadásra. A kiadvány decemberi számában LŐRINCZE LAJOS ismerteti a konferencia védnöki űelését, beleértve az elhangzott javaslatokat is. Azonban a DR. NAGY KÁROLY a'ltal előadott - és fent ismertetett javaslatok közül csak a folyóirat meginditásával kapcsolatos gondolatról lehet olvasni a beszámolóban. SZÍ "NYELVÉBEN ÉL A NEMZET!" Az 1971 óta működő ANYANYELVI KONFERENCIA, illetve védnökségének munkája - a fenti ülésről kiadott beszámoló szerint - azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a külföldön élő magyarság anyanyelvének és kultúrájának életbentartását. Az 1979 óta Budapesten negyedévenként megjelenő "ÉDES ANYANYELVŰNK" cimü lap - nemzeti kincsünk megtartása érdekében - küzd a magyar nyelv stilusának és nyelvtanának eltorzitása ellen, ami egyre nagyobb mértékben tapasztalható a mai Magyarország hivatalos nyelvezetében és a legkülönbözőbb sajtótermékekben. Neves hazai nyelvészek terjedelmes cikkekben mutatták rá a magyartalanságok elburjánzására, mind beszédben, mind az Írott nyelvben. SZÉCHENYI ISTVÁN-nak mottóvá vált megállapitása: NYELVÉBEN ÉL A NEMZET!" 1825. no - vember 3.-án hangzott el, amikor egy évi jövedelmét, 60ezer forintot ajánlott fel a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA megalapítására, hogy minden időben őre legyen a nemzet pillérének:anya -WASHINGTONI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1984. MÁRCIUS HÓ T
