Washingtoni Krónika, 1983. szeptember-1984. június (8. évfolyam, 1-4. szám)
1983-09-01 / 1. szám
- 4 -U.i.: az 194-7. évi párizsi békeszerződés következtében 2.5 millió magyar nemzetiségi került román uralom alá, akiknek emberi jogait/politikai» vallási és kulturális vonatkozásban, valamint a gazdasági lehetőségek területén/ eltiporják a román kormány intézkedéseit végrehajtó hatóságok. A levél Írói felkértét SHULTZ külügyminisztert, hogy a román kormány tagjaival szemben szilárd állásfoglalással képviselje ezt az ügyet,annyival is inkább, mert a Polgári és Politikai Jogok Alapokmányában és a Helsinki Nyilatkozatban Románia kötelezettséget vállalt az Emberi Jogok be - tartására. A levél irói egyenlő arányban oszlanak meg a republikánus és a demokrata párt tagjai között. A képviselők száma, akik Erdély magyarságának ügyét támogatták, 1981- ben 122 volt, ami 1983-ban 219-re növekedett. Közöttük van a kis e bb séfi párt vezére ROBERT MICHAEL és a 37 tagú külügyi bizottság 26 tagja is. z volt az első eset, hogy az erdélyi magyarság érdekében folytatott küzdelemben az Egyesült Államok Kongresszusinak többsége magáévá tette a magyar kisebbség ügyét. (Ezt az eredményt az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG külügyi tltkíra 4a igazgatóságának tag- Ja DR. SZÁZ M. ZOLTÁN, at AMSz, az ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG és a HUNGARIAN ACTION COMMUTE, N.Y., képviseletében érte el.) * LANTOS TAMlS KÉPVISELŐ MEGEMLÉKEZÉSE Megjelent: U.S. CONGRESSIONAL RECORD, E 2960, June 16, 1983. Elnök Ur! Ma hajnalban volt 25 éve, hogy Budapest egyik börtönudvarsn a hóhér az akasztófa alá vezette NAGY IMÉRT, az 1956-os forradalom miniszterelnökét, MALÉTER PÁLT, hadügyminisztert és GIMES MIKLÓST, aki Nagy Imre munkatársa volt. SZILÁGYI JÓZSEP, a Nagy-kormány egyik tagja már harmadik hónapja halott volt, a Magyarországon tomboló szovjet terror áldozataként. LOSONCZI GÉZÁT a börtönben fojtottak meg kinzói. ők öten voltak a legismertebbek a véres bosszú áldozatainak ezrei közülj akiket azért öltek meg mert megpróbálták kivivni a magyar nép szabadságát es függetlenségét. Az egyesek számára hihetetlenül hangzó tragédiák nem a Középkorban, hanem a civilizált Közép-Európában, a XX.. században történtek. A Vörös Hadsereg a Marxizmus-Leninizmus Ígérte dicső és gazdag jövő helyett,a sötét középkor barbarizmusát hozta Kelet-Európa szerencsetlen népeinek. Nagy Imre a modern történelem egyik legtragikusabb alakja volt.Sztálin halála után lett először miniszterelnök, amikor megszüntette a magyarországi sztálinizmus leghirhedtebb koncentrációs táborait és a politikai foglyok ezreinek adta vissza szabadságát. Ezért néhány hónap múlva eltávolították hivatalából és ’’revizionista" váddal kizárták a pártból. A magyar nép azonban nem felejtette el Nagy Imrét és 1Q56 október 23.án Budapest utcáin százezrek követelték a szabadságot, a nemzet függetlenségét, humanizmust -és NAGY IMRÉT.... Nagy Imre vállalta a reménytelen feladatot és a forradalmi kormány miniszterelnöke lett. Megpróbált utat találni a forradalmi tömegek és a szabadság pislákoló lángját kioltani készülő Szovjetunió között. November 4-.én, a Vörös Hadsereg támadásakor, rádióbeszédet intézett az EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGÉHEZ és a világ nemzeteihez, amelyben segítségüket kérté. Az ENSz és a világ nemzetei süket csenddel válaszoltak. Elnök Ur! Nagy Imre tragédiája reménytelen erőfeszítés volt,hogy a szépen hangzó kommunista elméletet megvalósítsa a szabadság, függetlenség és humanizmus érdekében. Évekig csendben viaskodott ezzel a megvalósithatatlan ellentmondással és amikor az összeütközés elkerülhetetlenre vált, akkor népe mellé állt,hogy felszabadítsa a kommunista járom alól. Úgy adta életét nemzetéért ahogyan élt:nyugodt önuralommal.Börtöntársai szerint, akik fültanui voltak kivégzésének, utolsó szavaival is Magyarország szabadságát és függetlenségét éltette. Nyugodjék békében! - (chrr bulletin, nk. fordítás* *l*pj*h) WASHINGTONI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1983. SZEPTEMBER HÓ
