Washingtoni Krónika, 1982. szeptember-1983. június (7. évfolyam, 1-4. szám)

1982-12-01 / 2. szám

11

fi . KODÁLY EMLÉKHANGVERSENY ÉS DÓMJÁN KIÁLLÍTÁS NEW YORKBAN

Kecskeméten, december 16-én - száz- évvel ezelőtt - született KODÁLY ZOLTÁN. Középiskoláit Nagyszombaton végezte, ahol a székesegyház kottata'ra'ban nagy mesterek alkotásaira bukkant. 15 éves volt amikor előadták első zenekari szerzeményét: egy nyitányt. A budapesti Zeneakadémián RÓESSLER-től tanult zeneszerzést. 1905-ben indult első népdal-gyűjtő Útjára. A kóvetkezó' év valóságos fordulópont a magyar zene történetében: akkor kezdődött közös kutatdmunka'ja és életreszóld barátsága BARTÓK BÉLÁVAL. A magyar népdal valóságos kincsesházát tárták fel. Olyan dallamokat gyűjtöttek össze, melyeknek felépitéee, dállamtipusa, hanglépései elárulják, hogy már sok évszázada, de lehet, hogy évezrede kisérik a magyarság Útját.

Első vonósnégyes szerzeménye 1910-ben került bemutatásra. A Második vonósnégyest 1916 -1918 között komponálta. A PSALMUS HUNGARICUS-t 1923-ban mutatták be Budapesten. Nagy sikerét bizonyltja, hogy hat nyelvre lefordították és 19 országnak 60 városában ünnepelték a "MAGYAR ZS0LTÁR"-t. 1926 október 16-án volt a premierje HÁRY JÁNOS-nak, amely mint zenekari, szvit bejárta az egész világot. A SZÉKELYFONÓ c. kompozíciója 1932-ben az OPERAHÁZBAN hangzott fel eló'ször. Kodálynak az egyetemes magyar fájdalmat interpretáló alkotása:ZRÍNYI SZÓZATA, 1955. december 8-án lett bemutatva a Zeneakademián. UTÁNA BETILTOTTÁK!....

BARTÓK BÉLA a következőképpen jellemezte KODÁLY alkotásait:

'*Ha azt kérdezik tőlem, mely müvekben ölt legtökéletesebben testet a magyar szellem, 3zt kell felelnem: KODÁLY MŰVEIBEN. Ezek a művek: HITVALLOMÁS A MAGYAR LÉLEK MELLETT"

•ff "ff •ff

Az AMERIKAI MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI KÖZPONT, (Bogota, NJ.) november 6.-án a LINCOLN CENTER Alice Tully Hall-jában emlékhangversenyt és DÓMJÁN kiállítást rendezett KODÁLY centenáriumának tiszteletére. A koncerten a budapesti KODÁLY VONÓSNÉGYES (FALVAY ATILLA, SZABÓ TAMÁS, FIAS GÁBOR és DEVICH JÁNOS) interpretálásában KODÁLY és BARTÓK szerzeményeid - majd a szünet után DVORÁK müvei kerültek előadásra.

A hangversenyterem előcsarnokában a nagy magyar zeneszerző emlékezetére - a fametszés művészetének vila'ghirtí mestere: DÓMJÁN JÓZSEF tartott kiállítást "SZÉKELY FONÓ" címmel, amellyel Kodálynak azonos cimü "operaméeetű" kompozícióját illusztrálta. A kompozíció és az illusztráció motívumaiban ott élnek székelyföld dalai, balladái és muzsikás játékai.

A nagy tetszéssel fogadott hangverseny és kiállítás hullámzó közönségének lelkes érdeklődése a vásárlásokban is kifejezésre jutott. - ( R.G.)

jé MAGYAR FILMHÉT WASHINGTONBAN '

A Kennedy Centerben lévő AMERICAN FILM INSTITUTE szept. 8-13-ig nyolc magyar filmet mutatott be, melyek a legellentétesebb véleményeket váltottak ki a közönségből.

FENYVESI KÁROLY, a WASHINGTON POST belső munkatársa kritikát irt a páratlan szépségű felvételekben gazdag SINBAD-ról e's a BIZALOM c. darabról. Az utóbbi 1981-ben OSCAR-DIJ jelölést kapott az idegen nyelven beszélő filmek katagóriájában. Rendezője SZABÓ ISTVÁN, akinek MEPHISTO c. filmje 1982-ben, ugyanabban a kategóriában, OSCAR-DIJAT nyert.

Fenyvesi kritikáját a W.POST szept. 20.-i száma közölte, melyet röviden ismertetünk.

S I N B A D: a magyar PROUST-nak nevezett KRÚDY GYULA önéletraj záti alapszik a film. A darab fófhó'se a melankoiia'ra hajlamos SINBAD, aki visszapergeti életének egyetlen értelmét, és célja't képező hódításait és a körülmények adta élvezeteket. Az egész film összefüggéstelen események sorozata, amelyek villanás-szerüen kelnek életre Sinbad emeléktárában, majd tovább lebbennek. A forgatókönyv szövege költői, de az angol nyelvű feliratok banálisak. A színészek játéka közepes, de a filmezés szinte páratlan mestermű.Rendezte: HUSZARIK ZOLTÁN

B I Z A L 0 M: A film cselekménye a II. Világháború idején történik. Főhőse patalógikusan gyanakvó, náci-ellenes forradalmár, akiben lépten-nyomon, életének minden területén megmutatkozik a bizalom hiánya. A színészek e's a rendező művészete jó. Nagyon valószinü azonban, hogy az amerikai közönség - a filmben be nem mutatott történelmi eseményekre való célzások, valamint a hosszadalmas párbeszédek filozófiai jellege miatt - nem érti meg a film moadanivalója't.

A BIZALOM washingtoni bemutatóját nagysikerű sajtófogadás követte, amelyen résztvett SZABÓ ISTVÁN is* a főváros vezető lapjai több hasábos terjedelmű riportot közöltek a magyar filmrendezőről .

'•/ASHINGTONI KRÓNIKA VII. ÉVFOLYAM 1982. DECEMBER HÓ