Washingtoni Krónika, 1981. szeptember-1982. június (6. évfolyam, 1-4. szám)

1982-06-01 / 4. szám

3 TÁJÉKOZTATÓ BESZÉLGETÉS AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Az Egyesült Államok elnöke 1980. márciusában HARRY E. BERGOLD, JR.-t kinevezte az USA magyarországi nagykövetének. A magyar fővárosba akkreditált nagykövet Ígéretéhez hí­ven -mint a műit évben - ismét visszajött és március 18.-án a minisztérium földszinti tár­­gyalótermében beszámolt magyarországi tapasztalatairól. Az amerikai külügyminisztérium részéről JOHN R. DAVIS, a keleteuró­pai ősz tély igazgatója meghivást küldött a keleti part városaiba a különbö­ző egyházak, egyetemek és egyesületek, továbbá a gazdasági élet keretében működő magyar származású amerikaiknak, valamint az emigráció magyar nyel­vű hirszolgálatának. A külügyminisztérium illetékes szóvivője hangsúlyozta, hogy a meghi­­vás a két ország közötti kapcsolat épitését szolgálja. Kérte a megjelente­ket, kb. 60 fő, hogy közöljek a Magyarországgal kapcsolatos problémákat, a­­melyek ismerete segiti a nagykövet munkáját Budapesten. BERGOLD nagykövet ismertette a lengyelországi esemenyek hatását, va­lamint az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát. Egy évvel ezelőtt - mondotta - mé^ reménykedés töltötte el a magyar népet. A lengyel ostromállapot kihirdetése ideges feszültséget váltott ki. Jelenleg nyugodtabb a légkör, bár megújuló krizistől tartanak. Ezek az e­­semények erősen éreztetik hatásukat a magyar gazdasági életben. A nagykövet hangsúlyozta: Az Egyesült Államok politikája változatlan Magyarorszaggal szemben. Á bankok részéről bekövetkezett hitel megszorítá­sok csak óvatosság miatt történtek és nincsennek összefüggésben az USA po­litikájával. Az Egyesült Államok és Magyarország között létrejött kereske­delmi stb. együttműködés csak a magyar nép gazdasági érdeke miatt tör­­ténik, nem pedig az ország rendszerének támogatására. Ezért szavazta meg a Kongresszus a MIN vámkedvezményt Magyarország javára. Ugyanezt szolgálja az amerikai magántőke szorgalmazása, hogy Magyarország teljes jogú tagja le - gyen az INTERNATIONAL MONETARY FUND-nak, melynek megvalósulása folyamatban van. Rokonszenves beszámolóját 24 felszólalás követte,melyekre azonnal vá­laszolt. A felszólalók nagyresze azt sérelmezte, ho^y - a gazdasági vonalat kivéve - nincs szabadság Magyarországon. Kifogásoltak az állam és az^egyház kapcsolatát, az irók munkájának, valamint a szólás-, és sajtószabadság kor­látozását, továbbá azt a tényt, hogy az emigráció magyar irodalmának, vala­mint sajtójának csak igen kis százalékát engedik be Magyarországra,ahonnét a sajtótermékek korlátozás nélkül érkeznek Amerikába... Bergold nagykövet rámutatott a Magyarországon engedélyezett ki-, és beutazások szabadságára, amely - főként az ifjúság felvilágositása szempont­jából - igen nagyjelentőségű. Elutasította azt a javaslatot, hogy az USA kormánya a lengyel szoli­daritás e lie n foglaljon állást. Visszautasította azt a feltevést,hogy az Egyesült Államok nem törődik a kisnépek sorsával. őszinte sajnálkozását fejezte ki, hogy nem segithet az Erdélyben élő magyarság szomorú helyzetén, de miután Magyarországon nagykövet, igy nem tartozhat hatáskörébe Románia. Végezetül hangsúlyozta, hogy a jövőben is legfőbb feladatának tekin­ti a magyar nép érdekeit. A kb. háromórás tájékoztató beszólgete's után azzal a mega'llapitással távoztunk, hogy HARRY E. BERGOLD, JR. sokkal több Magyarországon, mint az Egyesült Államok hivatásos diplo­matája - mert b a rátja a magyar ne'pnek.- (R.G.) WASHINGTONI KRÓNIKA VI. ÉVFOLYAM 1982. JUNIUS HÓ-

Next

/
Thumbnails
Contents