Washingtoni Krónika, 1980. szeptember-1981. június (5. évfolyam, 1-4. szám)
1981-06-01 / 4. szám
3 A 48-AS SZABADSÁGHARC ÜNNEPÉLYEIN TÖRTÉNT Ebben az évben vasárnapra esett március 15.-e, azaz a 43-as Szabadságharc emlékünnepe. A 133. évforduló ünnepélyeit impozáns érdeklődéssel fogadta Amerika magyarsága ügy a keleti, mint a nyugati oldalon és Kanadában is. WASHINGTONBAN.: Az Egyesült Államok fővárosának aránylag kislétszámú magyarságából kb. kétszázan gyönyörködtek a már itt született ifjúságunk szereplésében. A szép magyarsággal elmondott versek, felolvasások és népdalok, a gazdag népviseletben bemutatott népitáncok, verbunkosok, a magyar pásztorok <Jsi zenéjét furulyázó kis csoport játéka, külőn-külőn az öröm visszhangját váltotta ki a közönségből.A szereplők valamennyien a néhány éve ala - kult BÁTORI JÓZSEF Cserkészcsapat tagjai. Lelkes és szép munkájuk hatása eredményezte,hogy a vendegek egyrésze önként és névtelenül a helyszínen $150-t adományozott a csapatnak. Gazdagította a műsort CSERI GITTA ELISABETH zongorajátéka és TABA JÁNOS énekszámai. Nemzeti ünnepünk szónoka DR. WAGNER FERENC történész, Magyarországnak a nemzetközi politikában való helyzetét analizálta 1490-től, napjainkig. Kiemelte SZÉCHENYI ISTVÁNNAK a nemzetiségi kérdésben vallott álláspontját, melynek gyakorlata ma is korszerű. . A kitűnően sikerűit MÁRCIUS 15.-e ünnepélyt az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Washingtoni Osztálya és a BÁTORI JÓZSEF Cserkészcsapat rendezte.Műsorát ÁBRAHÁM LAJOS csapatpamc» nők és KÍJRTHY PÉTER színművész vezette. - DR.ZALOTAY JÓZSEF imája, ill. a Himnusz eléneklése zárta be az űnnepe'lyt, amelyet remek magyaros vacsora követett az OLD BUDAPEST-ben. SZABADSÁGÜNNEPELY 1848 — 1981 BARTÓK CENTENÁRIUM 1881 — 1981 A BARTÓK CENTENÁRIUMI BIZOTTSÁG RENDEZÉSÉBEN 1981. MÁRCIUS 15-ÉN, D.U. 3:30 ÖRAKOR A HUNTER COLLEGE SZÍNHÁZTERMÉBEN, NEW YORK CITY MEGNYITÓ SZAVAK .............................................. KALMAN LÁSZLÓ AMERIKAI HIMNUSZ................................................KODÁLY KÓRUS VERS ..............................................................................SINKOVITS IMRE Petőfi Sándor Nemzeti daL ANGOL FELSZÓLALÁSOK............THE HON. EDWARD L KOCH New Yoxk vára polgárin eitere THE HON. S. WILLIAM GREEN lumgreuiuá kóprnelí IRMA BADILLO New York áHam kormányzójának deklarációjával ÜZENET.............................................................. ILLYÉS GYULA, filmen ÜNNEPI BESZÉD......................................................CSOÖRI SÁNDOR KODÁLY KÓRUS........................................HAMZA ANDRÁS, karveretó Baitólc Ne menj eL Bartók: Bolyongás. Bartók: Népdalok. VERS .............................................................................. SINKOVITS IMRE nlyóa Gyula: Bartók. ZONGORA ................................................................ NEMECZ ANDREA Bartók A „Mlrokannaiz’’-bóL Bartók Allegro Barbaro. VERS................................................................................DUKASZ ANNA Illyés Gyula: Haza, a maga than VERS .............................................................. IFJ. LOTHRINGER JÓZSEF Ruttkay Tamás (Ausztrália): De mi magyarok maradunk. IFJÜSAG...................................................HÉTVÉGI MAGYAR ISKOLÁK VADRÓZSÁK................................................IFJÚSÁGI NÉFTANCOSOK HUNGÁRIA NÉPTÁNC EGYÜTTES ... MAGYAR JUDIT, koerográfus Csárdás-csapás — Zemplén megye táncai A TÖRTÉNELMI MAGYAR ZÁSZLÓK FELVONULÁSA................................................MAGYAR CSERKÉSZEK ALDAS.............................................................DR. BÜTÖSI JANOS, püspök MAGYAR HIMNUSZ................................................A KODÁLY KÓRUS NEW YORKBAN: A kicsinyítve közölt program Szabadságünnepén kb. 1700an jelentek meg. A sajtóbeszámolók szerint ez volt az első eset, hogy az emigrációban rendezett nemzeti ünnepélyünkön Magyarország jelenlegi korma - nyának képviselete is megjelent. Ugyancsak ez volt az elsd eset, hogy ugyanak - kor az Egyesült Államok egyik hivatalos személyisége EDWARD I. KOCH, New York város polgármestere felszólalásában élesen bírálta a kommunista rendszert. A hazai irók vezéregyénisége: ILLYÉS GYULA e - gészse'gi állapota miatt CSOÓRI SÁNDOR neves ird érkezett az ünnepi beszéd megtartáséra, amely "A SZELLEMI HAZA ALAPOZÁSA" címmel nyomtatásban is megjelent. RÉSZLETEK A BESZÉDBŐL: "Életem egyik feloldhatatlan abszurditása,hogy 1948 óta itt New Yorkban ünneplem meg először MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉT, a magyar történelem legtiszta’bb, legemelkedettebb napját." A szónok beszélt az "elhanyagolt nemzeti őntu^ datról" is, melynek régen inkább gazdasági, ma inkább "tudati s közérzeti" okai vannak. " A világnak nemcsak erőre, hatalomfi togtata'sra, de meghittségre is szüksége van. Nemcsak a gyulölkó'dés tolmácsaira, hanem olyan közvetítőkre i s, akik nem csupán két nyelvet sajátítottak el, de két kulidra és két nemzet érzékenységét is. Ha a kint éló' ma - gyarság nagy részét nem a történelem és nem a szocializmus válságai dobták volna ki a világba, lelkiismeretünk hangját lejjebb is csavarhatnánk, de igy a kö* zős érdekeken túl bizonyos fokú közös bűntudat is ő'szszekőt bennünket." WASHINGTONI KRÓNIKA V. ÉVFOLYAM 1981. JUNIUS HÓ
