Washingtoni Krónika, 1980. szeptember-1981. június (5. évfolyam, 1-4. szám)
1981-03-01 / 3. szám
5 KÖTETLEN JELLEGŰ BESZÉLGETÉS AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Az Egyesült Államok elnöke a múlt év márciusában BARRY E. BERGOLD-ot Magyarország amerikai nagykövetévé nevezte ki. Az egyéves évforduló alkalmával a nagykövet Ígéretéhez hiven visszajött Washingtonba, hogy beszámoljon magyarországi tapasztalatairól. Az amerikai külügyminisztérium febr. 27-re meghívást küldött ki a különböző egyházak, egyetemek és egyesületek, valamint a gazdasági élet keretében lévő magyar származású amerikaiaknak és az emigráció magyarnyelvű hírszolgálatának, a keleti part városaiba. A külügyminisztérium illetékes szóvivőjének megnyitó beszéde kiemelte, ho^y a meghívás a két ország közötti kapcsolat építését szolgálja.E- zért kerte a megjelenteket, hogy a cél érdekében közöljék a tudomásukra jutott és tényeken alapuló magyarországi problémákat, melyeknek ismerete segíti az amerikai nagykövet munkáját Budapesten. A magyar fővárosba akkreditált nagykövet a felesége és tolmácsa társaságában már csaknem bejárta az országot. Közben meglátogatott kisebb-na - gyobb ipartelepeket, leszállt a bánvák mélyére»felkereste a földeken dolgozó parasztságot, kapcsolatot épített ki a magyar értelmiséggel, beleértve az írókat is. Bejárta a Felvidékés Délvidék magyarlakta részeit.Az erdélyiek sziklaszilárd hite és mélységes ragaszkodása magyarságukhoz,.... szinte páratlan és megható élmény marad számára.... Bármerre is járt - mondotta - meglepte a kis magyar nép alapvető tulajdonsága: a velük született tehetség, sokoldalú képesség és a jóindulatú emberi törekvés. Közvetlen és rokonszenves beszámolóját 25 felszólalás követte. Ezeknek egyrésze véleménynyilvánítást kért a nagykövettől a REGAN-kormánynak Magyarországgal kapcsolatos politikájáról és a magyar kormány állásfoglalásáról a felvidéki és erdélyi magyarság ügyében.Felhívták a nagykövet figyelmét a magyar kormány és El Salvador kapcsolatára; a román kormány jogtalan eljárására, mert visszatartotta az erdélyi magyarság megsegítésére érkezett jelentős külföldi adományokat is. - A felszólalók ismertették az irók szabadságjogánaK megsértését, ILLYÉS GYULA könyve kiadásának halogatását, a kulturális csereprogram kedvezőtlen arányát, továbbá a katasztrofális lakáshiányt, az ijesztően növekvő abortuszok, válások.és öngyilkosságok statisztikáját is. Az elhangzott felszólalások azonnali megválaszolása után a nagykövet hangsúlyozta a jelenlévők további közreműködésének fontosságát. Kérte,hogy esetleges budapesti ütjük alkalmával keressék fel hivatalában, hogy a kezébe adott eszközökkel megfelelő helyen és időben elősegíthesse egy-egy probléma megoldását: az USA és Magyarország^kapcsolatának erősítését. Meggyőző erejű törekvése nem hagyott kétségét bennünk. jó A SZOVJET-BLOKK EGYSÉGÉNEK ILLÚZIÓJA - TIME, december 29. 1945-ben a Yaltai Egyezmény aláírásakor ROOSEVELT e's CHURCHILL hallgatólagosan beleegyezett, hogy Kelet-Europa a szovjet érdekkörébe fog kerülni - ami azonban lényegesen több lett. 1948-ig Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Nónetország, Magyarország és Jugoszlávia kormánya került a kommunista párt hatalmába. Mindez a megszálló szovjet katonai erők nyomására , vagy pedig belpolitikai egyenetlenkede'sek miatt következett be. Az Így kialakított szovjet egység első megbontója TITÓ volt, aki a moszkvai diktátortól független politikai utat keresett országa számára. 13 évvel későbben a kis Albánia ténylegesen kilépett a Varsói Szerződésből. Mindkét államot csak szerencsés földrajzi fekvése mentette meg MOszkva megtorlásától. A többi csatlós állam - közöttük Magyarország is - nem volt ilyen szerencsés és ügy ideológiájukat,mint politikai irányzatukat továbbra is Moszkva WASHINGTONI KRÓNIKA V. ÉVFOLYAM 1981, MÁRCIUS HÓ
