Washingtoni Krónika, 1979. szeptember-1980. június (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979-09-01 / 1. szám
12 SZÍ TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK NYELVI ÉS KULTURÁLIS PROBLÉMÁJÁRÓL Megjelent W.R. SCHMALSTIEG és T.F. MÁGNES szerkesztésében: "SOCIOLINGUISTIC PROBLEMS IN CZECHOSLOVAKIA, HUNGARY; ROMANIA and YUGOSLAVIA cimü könyv, melynek három magyar vonatkozású fejezete van. Az első fejezetben CONRAL C. REINING, a Catholic University tanára ir a magyarországi németség nyelvi problémáiról. A másodikban TRONU GTLBERG ? a Pennsylvania State University professzora tárgyalja a nyelvi kérdést Romániában. A tanulmányokat a harmadik fejezetben DR. MÁDAY BÉLA, az American University tanára kommentálta, amely a HUNGARIAN STUDIES NEWSLETTER tavaszi számában jelent meg. A keleteuropai országok kormányainak irányadó elve lett, hogy államukat csak egy^nemzet, egy nyelv és egy^kultúra erősitheti. Ezért odairányul törekvésük, hogy az országukban élő nemzetiségeknek is asszimilálódni kell és fel kell adniok saját anyanyelvűk használatát és nemzetiségi kultúrájuk ápolását, ügy néz ki - Írja Dr. Máday - hogy a keleteuropai országok kormányai nem hisznek a többrétegű /pluralistic/ társadalom előnyében, mert - szerintük - szétforgácsolja a lojalitást és ezzel gyengíti az állam erejét. pí KOVÁTS EMLÉKTÁBLA MEGKOSZORÚZÁSA KARCAGON - ESZENYI LÁSZLÓ közlés«» alapján Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET április 2-4- között megtartott igazgatósági ülésének határozata értelmében NT.BERTALAN IMRE, DÓZSA GYÖRGY, ESZENYI LÁSZLÓ, NT.KIRÁLY ZOLTÁN és PUSKÁS BÉLA vettek részt a KOVÁTS EMLÉKTÁBLA megkoszorúzásán Karcagon, junius 6.-án. Az AMRE delegációja és a budapesti amerikai nagykövetség tagjai közül MICHAEL EISENSTADT követségi tanácsos, a kulturális ügyek intézője feleségével és leányával, ROBERT TYNES konzul és felesége, SUSANNE ZIEMER alkonzul és. RICHARD FRIEDMAN ezredes,katonai attache jelent meg Karcagon. A tanácsházban elhangzott üdvölőbeszédben ESZENYI LÁSZLÓ hivatko - zott ILLYÉS GYULA mondására... "minden harmadik magyar az ország határán kivül él, ami azt jelenti, hogy a magyarság sorsáért egyharmadreszben a kintiek felelősek." - Eszenyi hangsúlyozta, hogy az ország határain kívül élők nemzeti öntudatának megtartása érdekében kétirányú kulturcserére van szükség, ami fájdalmasan egyirányú volt a múltban. A kint élő kiváló ^ zenészek, képző- es előadóművészek, írók és költők éppenugy figyelmet érdemelnek, mint a magyar tudósok. - Az üdvözlőbeszédek elhangzása után átadták az ajándékokat: TABA JÁNOS az AMRE "300 . 0sztályn-ának társelnöke által küldött PULASKI LÉGIÓ hadilobogójának pontos másolatát, valamint az AMRE által ajándékozott szinezüst Kováts-emlékérmet, amely BODÓ SÁNDOR kiváló képzőművész munkája. Az AMRE küldöttsége és az amerikai nagykövetség képviselői együttesen érkeztek a megkoszorúzás színhelyére, ahol nem kis meglepetéssel tapasztalták a közönség távolmaradását. U.i. Karcag illetékesei semilyen formában sem értesítették a város lakosságát az ünnepségről. Kováts ezredes szülőföldjén, a hajdani Kováts-kuria helvén. ma csak egy egyszerű falusi ház áll.A rajta lévő emléktáblán helyezték el az AMRE koszorúját - ünneplő közönség hiányában, ünnepi beszédek nélkül.. Eszenyi Lászlónak a Fabricy Kováts Mihályról irt tanulmányát:HÍVEN MINDHALÁLIG" a MAGYARORSZÁG c. lap kivonatolta és folytatásban leközölte. * “ MEGTALÁLTÁK AZ ELSŐ MAGYAR LAKÓHAZAT - A szegedi MÓRA FERENC MUZEUM régészei kb. 5C00 ^ves Lakóházat taLáttak a Szeged vidéki tanyavilágban.
