Washingtoni Krónika, 1978. szeptember-1979. június (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978-09-01 / 1. szám
7 FT. HAVADTŐI SÁNDOR, aki Erdélyben született, a HUMAN RIGHTS COMMIS - SION OF THE WORLD REFORMED PRESBYTERIAN ALLIANCE képviseletében ismertette a szülőföldjén lévő keresztény egyházak helyzetét. Románia lakósságának vallása nemzetiségük szerint oszlik meg. A romá»nok nagytöbbsége román ortodox vallásu. A magyar nemzetiségiek katolikusok vagy protestánsok. A németajkuak a luteránus egyházhoz tartoznak. Az állam kommunista rendszere a legteljesebb mértékben korlátozza az egyházak működését, valamint anyagi támogatásukat. Még az elemi csapások t földrengés v. árviz - idején sem kapták me^ az egyházaknak küldött adományokat. Elkobozták a BIBLIÁT, a templomok értékéit és államositottak min - dent ami a magyarság vallásával és nemzetiségi kultúrájával kapcsolatos. Ft. Havadtői pontokban ismertette azokat a megszigoritásokat, melyeket rákényszeritenek az egyházakra és a magyarságra. Majd kérte a Bizottságot, hogy az emberi jogok eltiprása miatt utasitsa el a román vámkedvezmény meghosszabbításának javaslatát. GEREBEN ISTVÁN a CHRISTIAN SCIENCE MONITOR május 25. és a hamburgi DIE WELT 1977* dec. 15.-i riportjával dokumentálta az erdélyi magyarság mai helyzetét. Javasolta, hogy a MFN szerződés megújításának feltétele az erdélyi kisebbség emberi jogainak betartása legyen. Az általa képviselt ÉRDÉ - LYI BIZOTTSÁG csak ebben az esetben támogatja a javaslat elfogadását. HÁMOS LÁSZLÓ javaslata: ki emberi jogok betartása több feltételből álló követelmény, amit CARTER elnök is rögzített a jun. 2.-i beszédében. E- zért nemcsak a kivándorlásra vonatkozó feltételek betartását kell szorgalmazni, annyival is inkább, mert a kivándorlás a legtöbb esetben egy kétségbeesett helyzetből való menekülést jelent. Kivételt csak azok az esetek képeznek amikor a kivándorlók ősi hazájukban: IZRAELBEN akarnak élni. A Románia területén maradó kisebbségek számára tehát biztosítani kell az emberi jogok teljes szabadságát, hogy gazdasági hátrányok nélkül tanulhassák és használhassák anyanyelvűket, ápolhassák nemzetiségi kultúrájukat és szabadon gyakorolhassák vallásukat. Hámos beterjesztett egy 43 oldalas tanulmányt, amely statisztikával illusztrálja a romániai kisebbség mai helyzetét. Forrásanyagát további 43 oldalon ismerteti. Bibliográfiával szemléltei a világsajtóban 1977* aug. és 1978. május 15. között megjelent cikkeket. Az angol és amerikai tudósitásokon kivül felsorolja a svéd, osztrák, svájci, francia, német, belga és spanyol lapok ill. magazinok, valamint a Caracasban és Hong-Kongban megjelent, idevonatkozó cikkek eredeti és angol forditásu óiméit is. A tanulmány bibliográfiája szerint a világsajtóban - tiz hónap alatt - hetvenkilenc alkalommal foglalkoztak Románia soviniszta politikájával. (ZÍ FOGADÁS A RAB NEMZETEK HETE ALKALMÁVAL HAYAKAWA és MOYNIHAN szenátor julius 17.-én a szenátus "caucus" termében fogadást adott a RAB NEMZETEK HETE emlékezetére. A fogadáson felszólalt JAVÍTS, SCHWEIKER, JACKSCN, HAYAKAWA, MOYNIHAN, MATHIAS, DOLE, SCHMITT szenátor és DERWINSKI, FLOOD __SpiMS képviselők A magyar egyesületek részéről GEREBEN ISTVÁN a Közös Magyar Külügyi Bizottságot; GYŐRIK JÓZSEFNÉ, KATONA GÉZA, MEGYERI LÁSZLÓ és LAPING FERENC a Szabadságharcos Szövetséget; BÁCHKAI BÉLA a Volt Politikai Foglyok Szövetségét; ROHTLA MARGIT, TERES PÉTER és ZEMENSZKI KÁROLY a Rab Nemzetek Bizott ságáti BROSNÉ KARIKÁS CECILIA és PULVÁRI JÓZSA a Republikánus Nemzeti Tanácsot képviselte. Az egyesületek vezetői megelégedéssel vették tudomásul, hogy a törvény hozók ismerik ügyünket és szivükön viselik a rab nemzetek sorsát. /Szabadságharcos Szövetség Sajtószolgálata/
