Washingtoni Krónika, 1978. szeptember-1979. június (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978-12-01 / 2. szám
7 A beszélgetések jelentős része az erdélyi magyarság elnyomott helyzetére vonatkozott. Ugyancsak súlyponti kérdés volt az amerikai-magyar kulturesere egyoldalúsága. Kifogásolták, hogy a hazai sajtótermékek korlátozás nélkül érkezhetnek az Egyesült Államokba, ugyanakkor az amerikai állampolgársággal rendelkező magyarok által kiadott könyvek, újságok, folyóiratok, beleertve az egyházak által kiadottakat is, a magyarországi cenzurá - zás miatt nem juthatnak el a cimzetthez. A különböző javaslatok, majd a megjelent hivatalos személyek hozzászólásai után, a két órakor kezdődő beszélgetés félhatkor ért véget. Helyszini tudősitás. i CHARLES FENYVESI: "THE NEW EXILES'1 - THE NEW REPUBLIC, szeptember 23. FENYVESI KÁROLY fenti clratl cikke országonként foglalkozik a Kelet-Europa-1 kommunista rendszer ujszertl gyakorlatával. A több oldalra térjedö cikknek főként a Magyarországra is vonatkoztatott részeit foglalta össze a WASHINGTONI KRÓNIKA. A hidegháború negyedévszázada alatt 3*4- millió menekült^kockáztatta életét, hogy Kelet—Európából Nyugatra juthasson. A hidegháború meg - szűnt, de a menekülések ma is tartanak nemcsak a polgári lakósság, de a diplomaták körében is. Az utóbbi öt év alatt több mint 20 Kelet-Europa-i diplomata kért menedékjogot Nyugaton. A nemkívánatos értelmiségektől való megszabadulás gondolata - ami a Szovjetunió uj politikai irányzata - szerint előre meghatározzák, hogy ki lesz emigráns. A liberalizálódott Magyarországon a "menj külföldre" javaslat többnyire udvarias formában,esetleg egy csésze fekete vagy brandy fogyasztása közben hangzik el. A Nyugaton élő emigránsokat arra biztatja a magyar kormány, hogy álljanak a "nemzet céljainak” szolgálatába - ami a turista és kulturális export növelését, valamint a gazdasági és politikai kapcsolat erősitését jelenti a "Most Favored Nation" égisze alatt. Magyarországon a nemkivánatos értelmiségiek - újabban - öt évre érvényes útlevelet kapnak. A "Charter 77-B-t harminchat magyar is aláirta. Ezek közül ezideig hatan kerültek a nemkivánatos értelmiségiek,listájára. Közöttük van a marxista filozófus ttft.TVER ÁGNES és férje FERENC, valamint MÁRKUS GYÖRGY, akik szintén huzamosabb idejű külföldi szabadságra lettek tanácsolva. Az ilyen módon Nyugatra került Kelet-Europa-i értelmiségi - aki nem minden esetben kommunista ellenes és nem valószinü, hogy hajlandó a hidat felégetni maga mögött - bőséges idővel rendelkezik, hogy töprengjen sorsa felett: csatlakozzon-e az emigránsokhoz, vagy pedig térjen vissza hazájába, ahol a vidéki élet eseménytelensége és a hatóság cenzúrázása várja. Vannak közöttük akik nem birnak megszabadulni a marxista-leninista eszméktől, melyekkel a népi demokráciában három évtizeden keresztül kanalanként tömték. Szovjetunióban kétszer annyi ideig. Hajlamosak arra, hogy kommunista tömbön kivül eső világot - amelyet mé^ a jobban informáltak sem ismernek elé^é - vörös és fehér szinben lássak és gyengének minősit - sék a végső leszámolást illetően. A kommunizmus Kelet-Europa-i uralma óta az utóbbi években alakult ki Nyugatnak az a gyakorlata, hogy a kommunista rendszerű országokból érkezett befolyásos baloldaliak is menedékjogot kaphatnak. Az Egyesült Államokban élő KARL REYMAN iró szerint ....“esek a kommunista hatalom elkényeztetett gyermekei, akik talajt vesztettek Kelet és Nyugat között és akik nem akarják tudomásulvenni, hogy sorsukat hazájuk kommunista kormánya döntötte el." THE NEW REPUBLIC megjegyzése: "Charles Fenyvesi is a Washington writer and a 1956-vintage emigre from Hungary."
