Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 3. füzet 199 6. ábra. 720 cm felett tetőző árhullámok a budapesti vízmércén (Szlávik 2013) A budapesti vízrajzi állomáson az elmúlt kétszáz évben észlelt jégjelenségeket ezért a jelen tanulmány is a vízállás adatsorokkal együtt mutatja be az 5. ábrán. Itt a vízállások felett elhelyezett pöttyök az adott évben a jégzajlás (kék) vagy az állójég (lila) előfordulásait jelzik Kuzmann (1981) munkája és a Vízrajzi Évkönyvek adattáblái alapján. A jégjelenségek kialakulásának természetéből következik, hogy ahol az ábrán állójégre vonatkozó jelölés szerepel, szükségszerűen jégzajlás is volt a budapesti vízmérce környezetében. Napjainkban a jégjelenségekkel kapcsolatos észlelések adatait a Magyar Hidrológiai Adatbázisban digitális formában is tárolják, és az Országos Vízjelzö Szolgálat honlapján napi gyakorisággal online formában is elérhetők a jégészlelési időszakokban. 3.3. Vízhőmérséklet A jeges árvizek kialakításában a léghőmérséklet mellett nagy szerepet játszó vízhőmérséklet mérése 1865-66-ban kezdődött Budapesten. Az első évek észleléseit - a korabeli módszerek leírásával - Greguss Gyula az MTA Matematikai és Természettudományi Közlemények c. folyóiratában tette közzé (Stelczer 1986). A Budapestnél észlelt dunai vízhőmérsékletek adattábláit és adatsorait 1946 óta tartalmazzák a Vízrajzi Évkönyvek és az elektronikus adatbázisok. Az elmúlt közel 80 év éves időszak vízhőmérsékleti átlagait (zöld) és szélsőértékeit (maximumok-piros, minimumok-narancs) a 7. ábra mutatja be. Napjainkban a vízhőmérsékletek mérése a vízállásméréshez használt nyomásérzékelő szondával egybeépített szenzorral történik, így az óránkénti vízállás adatok mellett ugyanilyen gyakorisággal távjelzett vízhőmérséklet adatok is
