Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 195 3. A budapesti vízmérce észlelési adatsorai A KDWIZIG TO 1026 Duna Budapest-Vigadó tér vízrajzi állomása napjainkban vízállás, vízhőmérséklet, jégjelenségek, vízhozam és lebegtetett hordalék paraméterek észlelésre kötelezett mérőhely. Ennek megfelelően a fentiekre vonatkozóan hosszabb-rövidebb, folyamatos idősorok állnak rendelkezésre az állomáson. A 19. században az adatokat még nem gyűjtötték egységes rendszerben, emiatt több különböző helyen és sokszor hiányosan maradtak fenn. A Vízrajzi Osztály 1886-os megalakulását követően viszont már megvolt az a szervezeti háttér, amely szakmai alapokon rendszerezte a vízrajzi észleléseket, és foglalkozott az adatok megfelelő színvonalú megőrzésével, feldolgozásával és tárolásával, a közzétételéről pedig nyomtatott formában gondoskodott - mintegy tíz évre visszamenőlegesen is. Napjainkban az állomáson észlelt adatokat a Magyar Hidrológiai Adatbázis digitális formában gyűjti, tárolja és teszi mindenki számára hozzáférhetővé. 3.1. Vízállások A mindenkori budapesti vízmércéről leolvasott vízállás adatokra vonatkozóan a vízmércék adatgyűjteményében és törzskönyvében az alábbi információkat találjuk: az állomáson „1823-tól folyik a vízállás észlelés, de 1876 előtt csak egyes időszakokról vannak feljegyzések, illetve grafikonok, 1876-tól folyamatos az észlelés." (VITUK1 1976) Ez az állapot érdemben napjainkig sem változott. Az 1876 előtti időkből származó vízállás adatok részben a korabeli hírlapokban, részben egykori feldolgozásokban, könyvekben szétszórva találhatók meg. Sajnos ezek - elsősorban az eltérő (nem metrikus) mértékrendszer miatt - sok esetben hibásak, akár már a leolvasások is pontatlanok (Kuzmann 1981). Manapság már egyre egyszerűbben lehet a korabeli napi- és hetilapok, folyóiratok hasábjain megtalálni ezeket az adatokat, mert egyre több régi kiadvány már digitálisan is hozzáférhető. Mivel hazánkban a 19. század első felében még nem volt egységes vízrajzi szervezet, a lakosság számára is a sajtó jelentette az adatokhoz való elsődleges hozzáférést. Sajnos ezek az újságok, bár rendszeresen megjelentek, nem minden lapszámban közölték a vízállás adatokat, így meglehetősen hiányos - és kétes pontosságú - adatsort lehet csak a különböző időszakokban működő kiadványokból fáradságos munkával összeállítani. Az első vízállásjelentés - a régi vízmérce létesítésével összhangban - a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1817. május 4-i számában található, így az első, vízmércéről leolvasott budapesti vízállás adat az 1817. május 1-i dátumra innen áll rendelkezésre (7 láb, 11 hüvelyk, 3 vonás = ~ 351 cm a mai vízmércén). A következő évtizedekben a német nyelvű Vereinigte Ofner-Pester Zeitung mellett egyre több lap jelent meg magyar nyelven, többükben a dunai vízállásokat is - több-kevesebb rendszerességgel - közzétették. Az árhullámok idején esetenként nemcsak a reggel leolvasott értékeket adták közre, hanem az árhullám
