Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 183 A feljegyzések és rendelkezésre álló helyszínrajzok alapján itt már korábban is volt hasonló célú létesítmény. A vízmérce elkészítésére Gregor Huck bécsi mérnököt kérték fel, aki üzemében 75 forintért állította elő a mérőeszközt és a szükséges vas tartószerkezeteket 1817-ben. A mérce feltehetőleg úszós-pálcás szerkezetű volt, ebben az esetben a vízállást a kútgépház szobájából, az ablakon át lehetett leolvasni. A vízmérce leolvasását és az értékek feljegyzését a királyi kútmesterre bízták (Edvy 1962. Kulcsár 2018). A vízmérce a „nádori” előtagot azért kapta, mert a régi királyi palota kertje -benne a vízmű kútgépházával - a 19. század elején József királyi főhercegnek, az ország nádorának a tulajdonában volt. Ez az elnevezés ekkoriban a nagyközönség által is ismert volt, mert korabeli hírlapokban is így hivatkoztak rá {Edvy 1962). A napilapok {Vereinigte Ofner-Pester Zeitung, Hazai s Külföldi Tudósítások, Pesti Hírlap stb.) rendszeresen - bár nem folyamatosan - közzétették a vízmércéről naponta leolvasott vízállásokat. A budai vízmérce már mintegy öt éve működött, amikor a dunai felmérési munkálatokhoz kapcsolódóan egységes szintezési alappont- és vízmérce hálózatot hoztak létre a Duna mentén. Ennek egyik tagja lett a budai nádori vízmérce is, melynek nullpontját 1823. január 1-től az 1822. évi kisvíz szintjéhez igazították (kissé lesüllyesztették). Ekkortól kezdődően hivatalos, „állami” leolvasások történtek a vízmércén, és az észlelt adatokat a vízmérce 1895-ben készült törzskönyve is tartalmazza. A geodéziai és hidrológiai szakirodalomban bőséges információt találhatunk a vízmérce elhelyezkedéséről, szintezéséről, jelentőségéről. Ez annak köszönhető, hogy évtizedeken át ez volt "Az Alappont”, azaz a Budán és Pesten végzett minden szintezés kiindulópontja. Ezt használták például a Duna Mappáció földmérői és térképészei, innen indult az első városi szintezés 1834-ben Vásárhelyi Pál vezetésével {Szávoszt-Vass 2020). A nádori vízmérce egészen 1849-ig működött állami vízmérceként, mivel 1850-től kezdődően a Lánchíd jobb parti pillérjén létesített vízmércepáron olvasták le a vízállásokat. Ez azonban nem jelentette a régi vízmérce megszűnését, valószínűleg a vízmű magánmércéjeként - mai fogalmaink szerint üzemi állomásaként - továbbra is működött. Kuzmann (1981) szerint a vízmércét 1857-ig tekintették hivatalosnak, de a mércén csak rendszertelenül, főleg nagyvizek idején olvastak le vízállásokat; olyan helyzetekben, amikor a Lánchíd pilléreinél az erős hidraulikai hatás miatt az ittenitől eltérő vízszinteket lehetett csak rögzíteni. A vízmércének még egy hivatalos használatáról maradtak fenn dokumentumok. 1863-ban a lánchídi vízmérce nullpontjának meghatározását a régi vízmérce nullpontjából vezették le négy, egymástól függetlenül végzett szintezéssel. A lejtméréseket 1863. október 22-én Clark Adám mérnök, Doletsko
