Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 3. füzet

101

9. ábra. Lefolyás előrejelzés talajvízkutak idősorai alapján

3.2. Andzi előrejelzés az Alsó-Tiszán

3.2.1. Az árvízi előrejelzés gy akorlata az Alsó-Tiszán, hagy ományos módszerekkel

A mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek értékeléséhez és megértéshez szükséges az árvízi előrejelzés jelenlegi gyakorlatának áttekintése. Az Alsó-Tiszán alkalmazott módszerek a hazai előrejelzési gyakorlatnak megfelelően fejlődtek az elmúlt évtizedekben.

Az előrejelzés fókuszában a tiszai vízrendszer speciális helyén elhelyezkedő szegedi szelvény áll, ennek oka a felülről és alulról jövő hatások miatti jelentős bizonytalanság, hiszen a felső-tiszai árhullámok mellett a Körösök, a Maros és a Duna is képes a tetőzés idejét és szintjét befolyásolni.

Az 1950-es években indult előrejelzési feladatokat elődeink a klasszikus hidrológiára, hidrológiai statisztikára alapozva végezték. A korábbi statisztikai elemzések azon négy reprezentatív szelvény közé sorolják a szegedi állomást, amelyek segítségével a hidrológiai folyamatok jól ellenőrizhetőek, elemezhetőek. Bogdánfy (1906) szerint Szeged a vízrendszer olyan pontja, a folyó utolsó hazai szelvénye, amelyen keresztül a tiszai vízgyűjtő minden csepp vize átfolyik.

Fontos kiemelni, hogy a kezdeti évtizedekben az előrejelzésnél az árhullámok tetőző vízállásainak és azok idejének megállapítására koncentráltak. Az már a korábbi, 19. századi árvizek elemzéséből kiderült, hogy a determinisztikus módszerek nem alkalmazhatók, a valószínűségi összefüggések megoldására van szükség.