Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
82 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései mítható a keresztszelvényt jellemző átlagos vízmélység (d=A/B), illetve időben elkülönülő felmérések felhasználásával annak változása is. Ebben az esetben ügyelni kell a referenciaszint megválasztására és állandóságának biztosítására. Két eltérő időpontban készült felméréshez tartozó keresztszelvény közvetlen összevetésével meghatározható az azok közötti szelvényterület, aminek szelvénymenti összegzésével a szelvényt jellemző feltöltődés és mélyülés, illetve azok összege, így a szelvényben bekövetkezett összes területváltozás is megadható. A szelvények közötti távolságok felhasználásával a két felmérés közötti időszakra vonatkozóan a meder-változások volumene is számszerűen megadható. A bekövetkezett mederváltozások területi megoszlása legszemléletesebben különbségtérképek {12. ábra) létrehozásával mutatható be. Az egységes szemléletű kiértékelhetőség biztosítása érdekében javasolható, hogy minden különbségtérkép ugyanarra az előre meghatározott határvonalakkal lehatárolt területre készüljön el egy adott vízfolyás-szakaszon. A határoló vonal megállapításánál fő szempont, hogy az eredmények a meder vizsgálati cél szerint meghatározott részén végbemenő folyamatokat szemléltessék. A lehatárolás a folyó homorú parti oldalán a kisvízi vízjárási állapotnál nedvesített keresztmetszet határán vezetett vonallánccal, míg a domború parton jellemzően a szabályozási müvek csúcspontjait összekötő vonalazással készülhet alapesetben. Az így lehatárolt vizsgálati területen kívül végbemenő geometriai változások jellemzően nem befolyásolják a főmeder vízszállítási jellemzőit és ezzel együtt a kisvíz idején kialakuló vízszinteket. A vizsgált folyószakasz hidraulikai jellemzői területi eloszlásának ismeretében a területi lehatárolás több részre is bontható. 12. ábra. A Madocsai Duna-szakaszra készült különbségtérkép
