Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
72 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései árvízszintek emelkedésének elsődleges oka az érkező vízhozamok emelkedése lehet. Figyelembe véve azonban azt, hogy a folyónak ezen a szakaszán a meder mélyülése is jellemző, fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az árvízszintek tetőző értékei annak ellenére is növekedést mutatnak, hogy az árvízi vízhozamok levezetésében meghatározó anyameder vízáteresztő keresztmetszete megnövekedett. A szegedi szelvény vizhozam idősorai alapján a Tisza vízhozamában tendenciózus változások nem jellemzőek (7. ábra). A kis- és középvízhozam gyakorlatilag vízszintes trendvonala a folyó alapvízhozamának és az érkező összes vízmennyiségnek hosszútávon értelmezendő viszonylagos állandóságát mutatja. Az évi vízhozamok maximum értékeinek enyhén csökkenő trendje a vízállások stagnáló tendenciával együtt értelmezve az árvizek levezetésére szolgáló hidraulikai folyosó vízvezető képességének a múltban bekövetkezett romlására utalhat. Az érkező vízmennyiség időbeli változása folyóink hasznosítható vízkészletit meghatározó tényező, változásának jellemzői ajövőbeni vízhasznosítási lehetőségeket alapvetően meghatározza. A Duna két eltérő szakaszának a szelvényében [Melk (A) és Baja (H)], a vízhozam idősorok felhasználásával számított éves vízmennyiségeket a 8. ábra mutatja be. A kiszámított éves vízmennyiségekre trendvonalakat illesztve, a lefolyó vizek mennyiségének enyhén csökkenő tendenciája mutatható ki. Az 1980 - 2020 közötti időszakban ez a trendszerű csökkenés Melknél mintegy 5.3 km3 (9,1%), Bajánál 2.1 km3 (2,8%) értékű volt. A két szelvényre meghatározott éves értékek közötti különbség növekedő tendenciája a hozzáfolyások részarányának a vízgyűjtőterület alsóbb részei felé való eltolódását és egyben a felső szakaszon a víz visszatartásának megnövekvő mértékét is jelentheti. V [km3] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 o 00 tH iMBaja ■■Melk wmbM ......Lineáris (Baja) .......Lineáris (Melk) .......Lineáris (AV) 8. ábra. A Duna éves vízmennyiségei A vízfolyások vízjárása az évenként lefolyt vízmennyiségek éven belüli megoszlása alapján jellemezhető. Korábbi vizsgálatok (Kovács 2009) alapján a Duna és a
