Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
64 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései Az elmúlt több mint két évszázadban elvégzett vízszabályozási munkák következtében a Kárpát-medence vízhálózatának változási folyamatai alapvetően megváltoztak. Az átmetszett folyókanyarulatok, a megépült keresztgátak, mederelzárások, partvédő művek, duzzasztók, összességében az elvégzett szabályozási munkák hatására a folyók jelentős mértékű vándorlása mára - néhány kisebb kivételtől eltekintve - gyakorlatilag megszűnt. Időközben a klímaváltozás következményeként tapasztalható a hidrológia ciklus felgyorsulása és ezzel a szélsőséges hidrometeorológiai jelenségek egyre gyakoribb és egyre nagyobb szélsőértékekkel történő megjelenése. Ezek a változások időben és térben egyaránt kiszámíthatatlanabb eloszlásúvá teszik a felszíni vizeinkben és azon belül a folyóinkban megjelenő vízkészleteket. A társadalom fejlődése és azzal együtt a szükségletek növekedése a 21. századra jelentős mértékben felgyorsult. A változások a folyógazdálkodással kapcsolatban megfogalmazható elvárásokat is átalakították. A mai viszonyok figyelembevételével a következő, a folyógazdálkodáshoz kapcsolódó főbb társadalmi, gazdasági elvárások fogalmazhatók meg: a) Az árvizek és a jég károkozás nélküli levezetése. A folyóink mentén kiépített árvízvédelmi rendszer hosszú évtizedek óta biztosítja az ármentesített területek védelmét a káros elöntések bekövetkezésétől. Ennek megfelelően a közvéleményben kialakult az a tudat, hogy ezek a terültek gyakorlatilag az árvizi károkozás kockázatának kizárásával hasznosíthatók és így a mentesített árterületeken jelentős beruházások valósulhattak meg. Ezzel az árvizek elleni teljes körű védelem alapvető társadalmi elvárássá vált, ezért annak biztosítása a folyógazdái kodás egyik megkérdőjelezhetetlen és minden körülmények között teljesítendő feladata. b) A vízi közlekedés feltételeinek a biztosítása. A nagy tömegű áruféleségek szállításának jelenleg is hatékony eszköze a vízi szállítás. Az egy tonna szállított tömegre jutó károsanyag kibocsátása alapján is kedvező kategóriába sorolható ez az áruszállítási mód. A belföldi és a nemzetközi belvízi áruszállitás fejlesztésével nem csak a növekvő szállítási igények elégíthetők ki tehát, hanem a károsanyag kibocsátás is kedvezően alakítható. A vízi szállítás hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja a merülési mélység korlátozása, illetve annak a véletlenszerűen változó vízállás alapján történő bekövetkezése, ezért kiemelt fontosságú a megfelelő áteresztőképességű vízi-közlekedési folyosó biztosítása. c) A jelentkező vízigények megfelelő minőségű, korlátozás nélküli, fenntartható biztosítása. A klímaváltozás hatásaival és a növekvő igények figyelembevételével várhatóan a legtöbb tennivalót adó szükségletként azonosítható feladat. A hasznosítható vízkészletekből a fenntarthatóság elvének szem előtt tartásával
