Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 31 felújítását, a hasznosító végezte. A hasznosító a vizet és a létesítményeket érintő műszaki beavatkozásokat egyeztette a kezelővel. A kezelő a tározót érintő jelentősebb vízgazdálkodási beavatkozásokról a tervezés fázisában egyeztetett a hasznosítóval és azok megkezdése előtt 8 nappal értesítést küldött róla. Ahalak tározóban történő teleltetését a vízmennyiségek, és a hozzá tartozó vízmélységek figyelembevételével a hasznosító a saját kockázatára végezte. A biológiai egyensúly biztosítása érdekében kívánatos halfajták megfelelő betelepítési arányáról szintén a hasznosító gondoskodott. A tó lehalászására 3 évente (a tó vízállásának függvényében) került sor, amikor a vizet majdnem teljesen leengedték. Egy-egy lehalászáskor 150-2001 növényevő halat fogtak ki. A tél legelején rendszerint mindig jött olyan tiszai árhullám, amiből a tavat fel lehetett tölteni elégséges szintre, de egyre gyakrabban problémát jelentett a halászati hasznosítónak, hogy nem volt megoldott a tározó tervezhető, a tiszai vízállástól, belvízhelyzettől független vízellátása. A tóban horgászati hasznosítás is volt, 600 horgászhelyen évente átlagosan 3500-4500 fő horgászott. Eves és napijegy volt kiadva. A horgászok után keletkező nagy mennyiségű szemetet megállapodás alapján a halászati hasznosító volt köteles kellő rendszerességgel összegyűjtetni és azt kijelölt tárolóhelyre elszállíttatni. A Szabolcs Halászati Kft. a tó 2013. évi kiszáradásakor, a két évig tartó vízhiány időszaka alatt a halászati jogáról lemondott. A tó rekonstrukcióját követően a halászati jogot a Földművelési Minisztériumtól a HAL-SZAK Tó Szolgáltató Kft. kapta meg a 2016.07.19-2030.12.31. közötti időszakra. A halászati hasznosítókkal az együttműködés - kisebb zökkenőkkel - megfelelő volt, az üzemeltetési szabályzatban foglaltakat és a kétoldalú megállapodásokat mindkét fél betartotta. 4.4. A Felsőszabolcsi belvízrendszer fejlesztésének folytatása 2013-ban folytatódott a Felsőszabolcsi belvízrendszer fejlesztése újabb két ütemben. Az I. ütem keretében a Belfő- és Orosztanyai-csatomák szakaszos kotrása, összesen 7,2 km hosszan, a Nagyhalász-Pátrohai osztózsilip, a Szöveteni és Rétközberencsi zsilipek, valamint a Tiszaberceli, Zúgói, Kétérközi, Halásztanyai szivattyútelepek rekonstrukciója valósult meg. A felújított szivattyútelepek és zsilipek monitoring rendszerének kiépítése, a központi monitoring rendszer átalakítása, korszerűsítése, bővítése belvizes modullal, az adatátviteli rendszer bővítése a mikrohullámú sávban fejlesztések kivitelezése történt (Ónodi 2013). A II. ütemben a Karász-Gyulaházi-, Kártavai- Alsó-alvízi- és Nagyhalász- Pátrohai-csatoma kotrása történt meg összesen 24,7 km hosszan. Ebben az ütemben újították fel a Rétközberencsi és Besztereci szivattyútelepeket is. A Kékcsei-tápcsatorna bukógátjának 2006-os rekonstrukcióját követően 2010-ben üzemelés közben talajkimosódás volt tapasztalható, ismét szükségessé
