Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 3. füzet

17

magasvezetésü csatorna a Tiszáig, ahol újból egy 10 m3/s teljesitményü szivatytyútelep (4 változat),

• a Belfő csatornánál egy 10 m3/s teljesitményü szivattyútelep, majd egy magasvezetésü csatorna a Szabolcsveresmarti tározóig. A tározóból a víz gravitációsan engedhető a Tiszába.

A mélyvezetésű változat elvetésre került, mivel a létesítendő csatorna egy folyóshomok altalajban 3-5 m beágyazódású, kis fenékesésü és vízoszlop magasságú, de nagy fenékszélességü csatorna lett volna, amelynek stabilitását csak költséges fenékbiztosítással lehetett volna elérni, fenntartása pedig súlyos gondokat idézhetett volna elő. A két szivattyútelepes változat műszakilag jó megoldásnak tűnt, ezzel szemben mégis a tározós megoldás mellett döntöttek, mert műszaki szempontból egyenértékű műszaki megoldás, több célt is kielégít, a beruházás költsége ugyanannyi, mint a többi változaté és az árhullámok levonulásakor a vízpótlás a Tiszából is biztosítható (5. ábra).

AIII. ütemben került felszámolásra - a Rétközberencsi szivattyútelep üzembe helyezésével párhuzamosan - a Dombrádi szivattyútelep, továbbá a VII. sz. csatorna főművi szintű megoldása (a mélyfekvésű tófenekek víztelenítése) az Orosztanyai-csatoma felé, valamint átereszek átépítése és földmunkák elvégzése.

3.2. A tervezés

A tározó megépitéséhez a legalkalmasabb terepet Szabolcsveresmart községtől keletre a homokdombok között fekvő veresmarti medencénél találták meg. Ezt ítélték az ideális helynek, mivel innen a tározó vízpótlása két irányból biztosítható:

• a Belfő-csatomából a tervezett Rétközberencsi szivattyútelepen és a szintén tervezett 5,455 km hosszú magasvezetésü Kékesei tápcsatornán keresztül belvízből,

• árhullámok idején a Tiszából zsilipnyitással, valamint innen a tározó vize két irányban is levezethető:

• Tisza alacsony vízállása esetén zsilipnyitással a folyóba,

• ha öntözővízként, vagy ökológiai vízpótlás céljából kívánják hasznosítani, akkor vissza a Belfő-csatomához kapcsolódó csatornarendszerbe.

A tó létesítését gondos előkészítő munka előzte meg, aminek során:- számba vették a hasznosítási lehetőségeket (öntözés, halászat, idegenforgalom);- felmérték és összesítették a tó akkori környezeti állapotát (élővilág, épületek, talajvíz);- előre jelezték a tó várható hatásait a környezetre (talajvízszint változás, vízminőség stb.);- meghatározták a hatások mérése érdekében szükséges észlelőhálózatot és a mérések gyakoriságát (monitoring rendszer);