Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 15 szivattyútelep diesel üzemű elődje, valamint 1915-ben építették az azóta már nem üzemelő Dombrádi diesel Üzemű szivattyútelepet. Elkészült a ma is meglévő főmüvi és üzemközi csatornák nagy része is {FETIVIZIG 1978). A 20. század elejére kedvezőbb helyzet állt elő a Felsőszabolcsi öblözetben, a rendszeres elöntések megszűnőben voltak. Az 1954-ben a Tiszán megépült Tiszalöki vízlépcső azonban új helyzetet teremtett, az öblözetből megszűnt a gravitációs vízkivezetési lehetőség. A duzzasztó hatás miatt az addig a Tisza felé irányuló talajvízmozgás intenzitása lecsökkent. A Nyírségi dombok, a Tiszakanyári dombok és a Zsurk- Vásárosnaményi fennsík felől a Rétköz felé irányuló talajvízmozgás felerősödött. A szivárgó víz jelentős részét a csatornahálózatnak kellett levezetnie. A térség víztelenítését már csak szivattyúzással lehetett biztosítani, így ehhez több évtizeden keresztül fejleszteni kellett az átemelő kapacitásokat. Az 1965-69 között végrehajtott főmüvi fejlesztések során a Belfő-csatorna vízgyűjtőjét Tiszateleknél megcsapolták, s megépítették a Tiszaberceli-, Belfői- és Halásztanyai-, egyenként 7,2 m3/s kapacitású elektromos szivattyútelepeket. A Zúgói esésnövelő szivattyútelepet pedig 2,4 m3/s-os új elektromos teleppel váltották ki. Közben megépültek a Zúgói (1964) és a Kétérközi (1967) zsilipek is. 1975-re a rendszer fajlagos kiépítettsége 28 1/s km2-re nőtt. A Belfő-csatorna kettős hasznosításúvá vált, elsődleges célja a belvízmentesítés, másodlagosan pedig öntözővízzel látja el a hatásterületén lévő mezőgazdasági területeket. A tavaszi hóolvadások, esők vizét a terület csatornahálózata nem volt képes levezetni, ezért jelentős termőterületek kerültek víz alá. Különösen nagy károk keletkeztek az 1977-1983 közötti időszakban, amikor évről-évre a terület csaknem ötödén tette lehetetlenné a mezőgazdasági termelést a belvíz (Jeczkó- Király 1989). Felsőszabolcs felső részén azonban csak a 70-es évek végén, a 80-as évek elején került volna sor - a főmüvi fejlesztésekkel párhuzamosan (Rétközberencsi szivattyútelep) - a meliorációs fejlesztésekre a Belfő-csatorna fejlesztésével 1. kép. A Berczeli gőzüzemű szivattyútelep (Virágh 1898)
