Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Papanek László — Benedek András - Papp Gergely: A Sajó Elemér (Tassi) többfunkciójú vízleeresztő műtárgy a Ráckevei (Soroksári)-Dunán
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi I. füzet 41 1871-1875 között végezték el az építési munkálatokat, elkotorták a jéglevezetést akadályozó Kopaszi-zátonyt. E munkákkal párhuzamosan láttak hozzá az árvédelmi művek kiépítéséhez, majd az 1890-es években húzták fel a partfalakat, s építették hozzájuk a kikötőket, valamint a rakodókat. Reitter Ferenc tervei alapján, Bodoky Lajos irányításával kiépültek a rakpartok Pesten a Margit hídtól a Rudas fürdőig. A budai és pesti oldalon, valamint a Margitszigeten épített párhuzamművek rögzítették a partokat. Párhuzammű épült a mederben a mai Gellért tértől a Kondorosi útig, ezzel a Lágymányoson felére csökkent a Duna szélessége, s eltűntek a zátonyok is. Az 1870. évi X. te. alapján a fővárosi Duna-szabályozás 1871-ben elindított munkálatainak keretében 8 186 000 forintos költséggel 1875-re rendezték az Újpest és a Csepel-sziget közötti Duna-részt azzal, hogy kiépítették a rakodópartokat, a helyenként túlzottan széles medret összeszorították és a Soroksári Duna-ágat felülről lezárták. Az elvégzett szabályozások a soroksári-ág tekintetében nem oldottak meg minden problémát, mert az elzárás alatti 50 km-es soroksári ágat alulról évente többször árvíz öntötte el. Az időszakos áradások következtében pangóvizes, mocsaras területek jöttek létre, maláriaveszélyt jelentve az ott élő lakosság számára. Ezeknek a problémáknak a kezelése, valamint a hajózási és öntözési igények kiszolgálása érdekében a soroksári-ág rendezése mellett döntöttek, melyről az 1904. évi XIV. törvénycikk rendelkezett. 1908-ban Zsák Hugó főmérnök vezetésével létrehozták a Soroksári Dunaág Rendezési Munkáinak Kirendeltségét. A későbbi időszak olyan kiemelkedő mérnökei dolgoztak itt, mint Viczián Ede, Sajó Elemér ás Lampl Hugó. A Ráckeve (Soroksári)- Duna (RSD) mai formáját, az 1910-1926 évek között végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében nyerte el. A Duna-ág teljes leválasztása a Gubacsi-gát elbontásával, valamint az új felső torkolati elzárás - melyet ez alkalommal már a torkolatnál, és nem attól 3,5 km-re, délre tervezték - első mütárgyelemének, a Kvassay hajózsilipnek az építési munkálataival kezdődött meg 1910-ben. A torkolati müvek az alábbi ütemben valósultak meg:- 1910-14. - a Duna 1642+300 fkm szelvényében megépült a Kvassay hajózsilip.- 1924-26. - a Kvassay hajózsilip mellett megépült a tápzsilip.- 1926-29. - megépültek az alsó torkolati műtárgyak, a Tassi hajózsilip, duzzasztó és vízerőtelep. Az üzembe helyezésükre 1930-ban került sor. Ezzel a Soroksári Duna-ág teljesen állóvizűvé vált. A duzzasztó 3x3 m nyílású táblás gátból állt, az erőműbe pedig 2 db propeller turbinát építettek be 660 kW összteljesítménnyel.- 1954-61. - a Kvassay hajózsilip és tápzsilip közé megépült a szivattyútelep és erőmű, melyet 1962-ben helyeztek üzembe. Úgy tervezték, hogy a Tassi és a Kvassay vízerőtelep egy energetikai rendszert alkot. 1956 kora tavaszán, a Dunán (elsősorban Dunaföldvár és Ordas között) kép
