Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
180 Horváth István: Lónyay Menyhért társulati tevékenysége... Szerkesztői bevezető Horváth István cikkéhez LÓNYAY MENYHÉRT (1822-1884) 1822. január 6-án született Nagy-Lónyán (Bereg vármegyében). Édesapja, Lónyay János (1796-1859) 1829-től Bereg vármegye első alispánja, országgyűlési követe; az 1838-as pesti árvíz idején tejhatalmú királyi biztos. A család 1833-ban Budára költözött. Lónyay Menyhért tanulmányait a Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Itt avatták bölcsészdoktorrá 1839-ben. Tanulmányai befejezését követően felkereste Magyarország és a történelmi Erdély számos települését és tájegységét. Hazai utazásait követően, egészen 1847-ig hosszabb európai utakat tett, elsősorban Németországban és Franciaországban. Felesége egy pesti bankár lánya, Kappel Emília (1825-1888), akivel 1845. szeptember 20-án kötött házasságot. Négy fiúgyermekük született. Bereg vármegye igen fiatalon, 21 éves korában választotta követté az 1843/44. évi országgyűlésre. Külföldi útjairól hazatérve nagy feltűnést keltett Hazánk anyagi érdekei címen megjelent kétkötetes munkájával (Lónyay 1847-48). Aktív munkatársa lett a Pesti Hírlapnak. Vánnegyéje másodszor is követté választotta az 1847/48. évi országgyűlésre. Aktív szerepet vállalt az 1848. évi áprilisi törvények megalkotásában. Szemere Bertalan kormányában 1849. május 6-augusztus 11. között államtitkár volt. A világosi fegyverletételt követően 1849 augusztusában külföldre menekült, több hónapon át Párizsban élt, a Collége de France-ban politikai gazdaságiam tárgyú előadásokat hallgatott. 1850-ben amnesztiát követően tért haza. Kiemelkedő szerepet játszott Magyarország pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában. Egyik alapítója volt az első hazai biztosító társaságnak, később elnöke az utód szervezetnek, a Pannónia Magyar Viszontbiztosító A7-nek. Dessewffy Emillel társalapítója, majd Dessewffy halála után, 1866-tól csaknem húsz éven át elnöke volt a Magyar Földhitelintézetnek. Számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalat is neki köszönhette létrejöttét, eredményes működését. 1861-től ismét képviselő lett. Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával az Ausztriával való kiegyezést segítő munkálatokban. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban 1867. február 17-től 1870. május 21-ig pénzügyminiszter volt. Jelentős érdeme volt a Magyar Királyság pénzügyeinek Ausztria pénzügyeitől való elválasztása. 1870. május 21-től másfél éven át Bécsben a közös pénzügyminiszteri posztot töltötte be. I. Ferenc József Lónyay Menyhértet 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte. 1871. november 14-én a közös külügyi tárcát átvevő Andrássy Gyula utódjaként a Magyar Királyság miniszterelnöke, egyben honvédelmi minisztere lett. E pozíciókat 1872. december 4-én történt lemondásáig töltötte be. 1858. december 15-étől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1861. december 20-ától tiszteleti, 1866. január 21-től igazgatósági tagja. 1866. április 15-től az MTA
