Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 123 Az elemzések szerint, például a 2001. márciusi árvíz magyar és ukrán töltésszakadások nélkül 100-130 cm-rel magasabb szinttel vonult volna le, 100- 180 cm-rel meghaladva a mértékadó árvízszintet a Tivadar-Záhony szakaszon (Bodnár 2003, Szlávik 2021). Ilyen magasságú árvizek ellen a meglévő és nagyobbrészt már fejlesztett töltések sem nyújtanának kellő védelmet. A térség árvízi veszélyeztetettségét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vízgyűjtő terület 86%-a környező országok területéhez tartozik (Románia 47%, Ukrajna 25%, Szlovákia 14%), ezért nincs lehetőségünk a vízgyűjtő területen hatékonyan befolyásolni az árhullám kialakulását, sőt a külföldi vízgyűjtő területen végzett beavatkozások a hozzánk érkező árvizek tetőző vízszintjeit tovább növelhetik. A 2002-2012 között Kárpátalján 169 km hosszban kiépített védmüvek (2. ábra) várható hatása, hogy a 2001. évi árvíz alkalmával kialakult árvízszint - mely a napjainkig az LNV - több mint 100 cm-rel fog magasabban tetőzni. Egy olyan vízszint, mely a Tisza jobb parton, a Beregben 2001-ben gátszakadást eredményezett. 2. ábra. 2002-2012. között végzett Kárpátaljai árvízvédelmi fejlesztések A magyarországi folyók korábbi mértékadó árvízszintjeit (MASZ) a 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet tartalmazta. 2012-ben, tekintettel a már egyre egyértelműbben megjelenő klímaváltozási jelekre, és arra, hogy a korábban megállapított 1%-osnak tekintett árvízszintek az utóbbi 30-40 évben szinte az egész országban már megdőltek, a mértékadó árvízszintek teljes körű felülvizsgálatára került sor, elsőként a Felső-Tiszára, majd az ország egészére kiterjedően. A felső-tiszai árvízszintek meghatározására - tekintettel a vízgyűjtő országhatárral való osztottságára - magyar-ukrán együttműködésben került sor. Az elvégzett elemzések alapján az új mértékadó árvízszinteket a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelettel hirdették ki (3. ábi-a).
