Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
81 8.3. A lokalizációs tervek jövőbeli továbbfejlesztése, frissen tartása A terveket az igazgatóságokon is rendelkezésre álló modelleken a tényleges helyszíni szakadási paraméterek ismeretében újra lehet modellezni, ami alapján a korábban hozott döntéseket rövid időn belül lehet pontosítani. A vízügyi igazgatóságok feladata a rendszeres aktualizálás, karbantartás, illetve az esetleges új változatokkal való bővítés, vagy pontosítás. Ehhez feltétlenül szükséges a készség szintű alkalmazási gyakorlat a modellezés és a lokalizációs intézkedések tekintetében is, hiszen a leghatékonyabb lokalizáció az egyes müvek megfelelő kiépítése és karbantartása, valamint a szakértő személyzet folyamatos biztosítása. A tervekhez kapcsolódó minden adatállományt, az adatbázisokba rendezett alapadatokat, a modellezéshez szükséges fájlokat, illetve az eredményeket több formában átadták. így a helyi vízügyi igazgatóságnak lehetősége van a tervek további részletes vizsgálatára, kiegészítő mérésekkel a modellek további fejlesztésére, vagy akár különböző intézkedések, szcenáriók futtatására. 9. Összefoglalás Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek, valamint a természetes árviz-visszatartási képesség változásai hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához. Az árvizekkel kapcsolatos, elsősorban az emberi egészségre és életre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységekre és az infrastruktúrára gyakorolt káros következmények kockázatának csökkentése megvalósítható és kívánatos. E kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket azonban, amennyire lehetséges, az egész vízgyűjtőn össze kell hangolni, hogy azok eredményesek lehessenek. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének témakörét az országok számára egységesen és kötelező jelleggel szabályozza. A végrehajtás nemzeti feladatait Magyarországon a 178/2010 sz. Kormányrendelet tartalmazza. A szabályozás előírja, hogy a tagállamoknak előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelésére, csökkentésére hozandó intézkedéseket kell kidolgozni. Magyarország az EU árvízi irányelve előtt is nagy figyelmet fordított az árvízi kockázatok felmérésére és a veszélyeztetettség, illetve a kockázatok csökkentésére, hiszen az ország árvízvédelmi szempontból Európában a legveszélyeztetettebb területek közé tartozik. Az árvízkockázat-kezelés minden fázisa során célunk, hogy az Európai Uniós irányelveknek és kötelezettségeknek megfelelve érjük el azt az optimális állapotot, ami összehangolja az emberi élet védelmét, a vagyoni és természeti érdekeket az árvízvédekezés során. Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet
