Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 73 tásban. így meghatároztuk azokat a területeket, amelyeket - hidrológiai értelemben - gyakran, közepes valószínűséggel vagy ritkán önt el a víz. (Erre a 10. ábra mutat példát.) 3%-os elöntés 1%-os elöntés 0,1 %-os elöntés 10. ábra. A három vizsgált valószínűséghez tartozó elöntési térképek a Sajó Miskolc feletti szakaszán Nyílt árterek esetében az döntési eredmények legfontosabb mérőszáma a belterületi érintettség. A statisztikákban alapvetően a közigazgatási belterületet vettük figyelembe, ezért a belterületi elöntés nem minden esetben jelenti lakóházak vagy épületek veszélyeztetettségét. Országosan a nyílt ártereken 1000 éves visszatérési idejű árhullám esetén kicsivel több, mint 40 km2 belterület kerül víz alá. A Balaton tervezési egységben nincsenek nyílt árteres szakaszok, de az Alsó-Tisza tervezési egységben is elhanyagolható a mennyiségük. Az előzetes várakozásoktól eltérően a Felső-Tisza tervezési egységben kevés a potenciálisan veszélyeztetett belterület, annak ellenére, hogy számos település található a nyílt ártéren. A Felső-Duna tervezési egységben ennél jóval nagyobb területek kerülhetnek víz alá, elsősorban a Rába völgyében érintett települések miatt. A Közép-Tiszai tervezési egységben található a legtöbb veszélyeztetett település, a veszélyeztetett belterületek meghaladják a 10 km2-t. A Közép-Duna tervezési egységre eső Budapest környéki településeknek és az Ipoly mentén található településeknek köszönhetően a legnagyobb belterületi elöntés országosan itt található. (3. táblázat).
