Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

A kockázati értékelést a kockázati térképezésben és a kockázatkezelési tervezésben résztvevő szakértők végzik, ahol a kockázati értékelés minden esetben együtt készül a veszélyértékeléssel, amely kockázati szempontból a veszély forrásáról ad információt. A kockázati értékelésben résztvevő szakértőknek lehetőleg rendelkezniük kell legalább gazdasági, vízügyi, területfejlesztési, ökológiai tudással és jogosultsággal.

Az értékelés a szakmai feladat részeként nagytömegű adatfeldolgozással kezdődik, amely kiterjed a kockázati értékelés hatáskörére. Az adatfeldolgozás az AKIR-ban előálló (veszély-) és kockázati térképek feldolgozását jelenti. Az értékelést az ÁKIR értékelő modul alkalmazásával készítettük, amely révén egyszerűsíteni, gyorsítani és egységesíteni tudtuk a nagytömegű adatfeldolgozást és csökkentettük a feldolgozási hiba lehetőségét.

A kockázati értékelés alapvetően lényeges eleme a magas/jelentős kockázatok megkülönböztetése az elfogadható kockázatoktól. A mérnöki tervezési gyakorlatban (is) minden esetben meghatározunk egy hibatartományt, amely tartományba eső értékeket, előállított termékeket, balesetek számát elfogadhatónak tartjuk.

Például elfogadhatónak tartjuk a közlekedésben egy adott valószínűséggel előforduló, egy évben bekövetkező halálos balesetek számát. Még akkor is, ha intézkedéseket teszünk ennek az értéknek a csökkentése érdekében, valójában a határhasznosság elvét is figyelembe véve nem fordítunk olyan jelentős kiadásokat ennek csökkentésére, hogy az az ésszerűség mértékét meghaladja (aránytalan költségek). Ugyanakkor, ha ezt az értéket évről évre csökkenteni is tudjuk, az adott évben azáltal, hogy például gépjárművel közlekedünk, elfogadjuk a jelenleg várható baleset kockázatát. Elfogadunk tehát egy kockázati szintet, amely ez esetben a baleset előfordulási valószínűsége. (Ezt a kockázati tartományt nevezzük elfogadható, vagy közepes kockázati tartománynak).

Az elfogadható kockázat meghatározásával és térképi értékelésével azonosítjuk a magas kockázatú területeket és ehhez tartozó kockázati értékeket, amelyeket csökkenteni szükség. A magas kockázatok tehát intézkedéseket indukálnak, amely intézkedések típusa, mértéke függ a csökkenteni kívánt kockázatoktól. A következőkben kockázati sorrendet (priorizálás) készítettünk, sorba rendezve a vízfolyásokat kockázatosságuk alapján, meghatározva ezáltal azokat, amelyeken mindenekelőtt intézkedések tervezésére van szükség (/. táblázat).

6.1. A veszély-és kockázati térképezés korlátái. Elöntéstérképezés

A jelen állapod modellek döntési eredményei a jövőben nagymértékben pontosíthatók, azonban ehhez elsősorban a térinformatikai és hidrológiai alapadatállományok bővítésére van szükség.

66 Bálint- Ganszky- Csibrán-Bálint: Az árvízi kockázatkezelési tervek...